„Grafit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 80.98.42.233 (vita) szerkesztését (oldid: 14332306)
13. sor: 13. sor:
* '''[[Keménység]]e:''' 1 (a [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-féle keménységi skálán]])
* '''[[Keménység]]e:''' 1 (a [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-féle keménységi skálán]])
* '''Hasadása:''' kitűnően hasad és könnyen transzlatálható
* '''Hasadása:''' kitűnően hasad és könnyen transzlatálható
* '''Színe:''' acélszürke, kaki szinu; nem átlátszó (opak)
* '''Színe:''' acélszürke, vasfekete; nem átlátszó (opak)
* '''Porszíne:''' fekete fénylő
* '''Porszíne:''' fekete fénylő
* '''Fénye:''' fémfényű vagy fénytelen
* '''Fénye:''' fémfényű vagy fénytelen

A lap 2014. január 20., 17:45-kori változata

Jellegzetes fémfényű, tömeges grafit.

A grafit a terméselemek csoportjába tartozó ásvány.

Egy kémiai elem, a szén termodinamikai szempontból legstabilabb allotrop módosulata (a gyémánt, valamint a nemrég felfedezett fullerének és nanocsövek mellett).[1]

Elnevezése a görög graphein, írni szóból származik.

grafit

Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete: C (szén)
  • Szimmetriája: α-grafit hexagonális (hexagonális holoéderes), α'-grafit trigonális (ditrigonális szkalenoéderes)
  • Sűrűsége: 2,15 g/cm3
  • Keménysége: 1 (a Mohs-féle keménységi skálán)
  • Hasadása: kitűnően hasad és könnyen transzlatálható
  • Színe: acélszürke, vasfekete; nem átlátszó (opak)
  • Porszíne: fekete fénylő
  • Fénye: fémfényű vagy fénytelen
  • Egyéb jellegzetes tulajdonságai: A gyémánttal ellentétben vezeti az elektromosságot.
  • Olvadáspontja: kb. 3700 °C-on

Megjelenési formái

Grafitrács

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Ǻ) kisebb, mint a a gyémántrácsban (1,542 Ǻ), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ (10 Ǻ = 1 nm) távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van-der-Waals-erők tartják össze.

Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg.

A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok mozgékonyak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.[2]

A grafit kristályrácsának interaktív 3D modelljét itt találjuk meg.


Előfordulása, képződése

  • Metamorf eredet – Metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
  • Magmás keletkezés – Gránitpegmatitokban, gránit-mészkő kontaktusán, valamint hidrotermális képződése is ismert.
  • Meteorit ásvány – Főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.

Felhasználása

0,5 mm-es grafithegy

Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák.

Rokon ásványfajok

Commons:Category:Graphite
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafit témájú médiaállományokat.

Lásd még

Hivatkozások, jegyzetek

  1. http://webelements.com/carbon/allotropes.html
  2. http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=0C56772F-60BB-4E0F-977A-0D8D0139F86F&v=1&b=3&cid=68242661-cf36-4372-b235-d4c3adf76a5d