„Nagy elektron–pozitron” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. november 4., 00:42-kori változata

A Nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP: Large Electron Positron) a CERN 1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű, elektronokat és pozitronokat ütköztetö, ebből a fajtából a világ eddigi legnagyobb energiájú részecskegyorsítója volt.

Felépítése

1976-ban kezdték tanulmányozni egy nagy elektron–pozitron tárológyűrű megvalósítási lehetőségét, az első eredmények 1978-ra születtek meg. Az első tanulmány egy 22 km kerületű, nyalábonként 70 GeV-es energiájű gyorsítóról szólt, majd elhatározták egy 30 km-es, 90 GeV-es terv kidolgozását is. A rádiófrekvenciás üregrezonátorok elérhetővé válásával lehetővé vált a két terv nyalábenergiájának növelése 100 illetve 130 GeV-re.↑ CERN Myers LEP:

1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító üregrezonátort építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban. Az első fázisban – a Z-bozon tömegének pontos megmérése után – a tömegközépponti energia a Z-bozon tömegére (91 GeV) volt beállítva, hogy a lehető legtöbb Z-bozon keletkezzen.^[1]

1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort. Ez lehetővé tette a 209 GeV tömegközépponti energia elérését és W⁺W^- párok keltését.^[1]

Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az LHC működik.

Alkalmazása

A működése kezdetén 45 GeV energiája volt a nyaláboknak, a végén 106 GeV-re sikerült emelni a mágnesek és egyéb paraméterek javításával. Az elektron és pozitron ütközéskor megsemmisülnek és belőlük az energiájuktól függően keletkezhet foton, de nagyobb energiákon keletkezhetnek a gyenge kölcsönhatás közvetítői is (Z, W⁺, W^-). Mivel a Z bozon nyugalmi energiája 91.2 GeV, ezért az egyes nyalábok energiájának a felét, 45,6 GeV-et el kell érnie, hogy leggyakrabban Z bozon keletkezzen. A töltésmegmaradás miatt a W bozonok csak párban keletkezhetnek az ütközés során, ezért az elektronok energiájának a nyalábban ehhez a W tömeggel kell egyeznie (80 GeV).

Detektorai

Magyarország az OPAL és az L3 kísérletben vett részt.

ALEPH

DELPHI

L3

OPAL

Eredményei

Ezzel a gyorsítóval mérték meg nagy pontossággal a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéinek (W- és Z-bozonok) tulajdonságait.
A Z-bozon tömegszélességének mérésével itt állapították meg, hogy az elemi részecskéknek csak a már ismert három családja van, és nincs több.

Jegyzetek

↑ ^a ^b CERN public LEP

Források

↑ CERN public LEP: The Large Electron-Positron Collider. home.web.cern.ch
↑ CERN Myers LEP: Stephen Myers: The LEP Collider from Design to Approval and Commissioning. sl-div.web.cern.ch
↑ TermVil 2000 Bencze: Bencze György: A CERN részecskegyorsítói. Természet Világa, (2000) tiltott karakter az év paraméterben [[Kategória:]]

További információk

Interaktív Java animáció a LEP működéséről. nagysandor.eu
ALEPH. aleph.web.cern.ch
DELPHI. delphiwww.cern.ch
OPAL. opal.web.cern.ch
L3. l3.web.cern.ch
The final curtain falls on LEP. cerncourier.com
CERN sajátkezűleg honlap, magyar változat A DELPHI kísérletei tanulmányozhatóak egy JAVA programmal
A CERN gyorsítórendszere

[CERN_public_LEP_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] CERN public LEP

[1]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 == Felépítése ==
--ban kezdték tanulmányozni egy nagy elektron–pozitron [[tárológyűrű]] megvalósítási lehetőségét, az első eredmények 1978-ra születtek meg.
+-ban kezdték tanulmányozni egy nagy elektron–pozitron [[tárológyűrű]] megvalósítási lehetőségét, az első eredmények 1978-ra születtek meg. Az első tanulmány egy 22 km kerületű, nyalábonként 70 GeV-es energiájű gyorsítóról szólt, majd elhatározták egy 30 km-es, 90 GeV-es terv kidolgozását is. A [[rádiófrekvenciás üregrezonátorok]] elérhetővé válásával lehetővé vált a két terv nyalábenergiájának növelése 100 illetve 130 GeV-re.{{hely|CERN Myers LEP}}
 . februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban. Az első fázisban – a Z-bozon tömegének pontos megmérése után – a tömegközépponti energia a Z-bozon tömegére (91 GeV) volt beállítva, hogy a lehető legtöbb Z-bozon keletkezzen.{{refhely|CERN public LEP}}