„Örökmozgó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 21. sor: | 21. sor: | ||
== Korunk (ál)tudománya == |
== Korunk (ál)tudománya == |
||
Látjuk hát, hogy mindenki, aki egy örökmozgóval állt elő, eltitkolta találmánya lényegét, amiért az eszköz működési elvét nem lehetett ellenőrizni. Sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna. Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. Az egyik |
Látjuk hát, hogy mindenki, aki egy örökmozgóval állt elő, eltitkolta találmánya lényegét, amiért az eszköz működési elvét nem lehetett ellenőrizni. Sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna. Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. Az egyik legismertebb magyar ember, aki ezzel a témával foglalkozik a kutató-fejlesztő mérnök Egely György. Könyveiben (pl. Tiltott találmányok, lásd a lap tetején) részletesen bemutatja az eszközöket és megpróbálja megmagyarázni (nem)működésüket. Napjainkban nem létezik hivatalosan elfogadott működő örökmozgó. |
||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
A lap 2013. szeptember 17., 18:52-kori változata
Az örökmozgókról általában
Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandó szinten marad. A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg:
- az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát felvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye (a termodinamika első főtétele) alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.
- a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.
Az örökmozgó mellett szól például a Noether-tétel és a szimmetriaelv. Az egyik leghíresebb örökmozgó a Johann Bessler-féle kerék.
Örökmozgókkal magyar nyelven részletesen Egely György Tiltott találmányok c. könyve és dokumentumfilmje foglalkozik. Bessler kerekét még John Collins is részletesen tárgyalja.
Történelem
Az örökmozgó megépítése az emberiség vágyálma, amióta energiát fogyasztunk a mindennapokban. Feljegyzések maradtak fent a 10. századból, melyek örökké forgó kerekekről mesélnek. Az első komoly kísérletek a 15. század elején történtek Angliában, ám a kísérletről igazán hihető eredmények nem születtek. 1712-ben egy fiatal német vándororvos, Johann Bessler Gerában mutatta be első örökmozgó kerekét. A kerék ki volt kötve, de amint a kötelet eloldották, a kerék felgyorsult, majd kb. 26 fordulat/perc sebességgel állandóan forgott. Gottfried Wilhelm Leibniz többször is megvizsgálta személyesen, megállapítva, hogy a kereket belső energiaforrás nem hajthatja. Ebben az időben már elterjedt az a nézet, miszerint az örökmozgó nem létezik, így a találmány nem kapott sok figyelmet. Isaac Newton is hallott a dologról, foglalkozni azoonban nem akart vele, mivel véleménye szerint a fizika törvényei tiltják az ilyen szerkezeteket. Bessler szigorúan titkolta a kerék működését, annyit azonban elmondott, hogy a lényeg a belső elrendezés. Tudjuk ugyanis, hogy a kerék forgott, és tudjuk azt is, hogy a belsejében állandóan súlyok csúszkáltak (a kerrékről részletesen ír könyvében John Collins. 1775-ben a franciaországi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy nem foglalkozik többé örökmozgókkal. Az energiamegmaradást a német Julius Robert von Mayer vezette be 1842-ben, persze még csak bizonyos esetekre nézve. A törvényt Hermann Ludwig von Helmholtz általánosította 1847-ben. Ezzel a fizika törvényei véglegesen megtiltották az örökmozgó létezését - feltéve, hogy a törvény helyes. Amint megjelent az elektromosság, azzal is próbáltak örökmozgót készíteni. Az 1920-as években a Noether-tétel felfedezése után újra "fellendült" az ilyen eszközök építése, de minden feltaláló megtartotta a titkot.
Korunk (ál)tudománya
Látjuk hát, hogy mindenki, aki egy örökmozgóval állt elő, eltitkolta találmánya lényegét, amiért az eszköz működési elvét nem lehetett ellenőrizni. Sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna. Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. Az egyik legismertebb magyar ember, aki ezzel a témával foglalkozik a kutató-fejlesztő mérnök Egely György. Könyveiben (pl. Tiltott találmányok, lásd a lap tetején) részletesen bemutatja az eszközöket és megpróbálja megmagyarázni (nem)működésüket. Napjainkban nem létezik hivatalosan elfogadott működő örökmozgó.