„NoSQL” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 40. sor: | 40. sor: | ||
* [[Apache Cassandra]] |
* [[Apache Cassandra]] |
||
* [[ |
* [[MongoDB]] |
||
* [[CouchDB]] |
* [[CouchDB]] |
||
* [[Redis]] |
* [[Redis]] |
||
A lap 2013. május 25., 20:55-kori változata
|
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A NoSQL (egyes értelmezések szerint Not only SQL, azaz nem csak SQL, más értelmezés szerint egyszerűen csak nem SQL) adatbázis szoftverek gyüjtőneve. A NoSQL adatbázisok elsősorban nem táblázatokban tárolják az adatokat és általában nem használnak SQL nyelvet lekérdezésre.
A legtöbb NoSQL adatbázis szerver erősen optimalizált írás és olvasás műveletekre, míg ezen túl nem sok műveletet támogatnak. Ezt a viszonylag szűk funkcionalítást a jobb sebességgel és skálázhatósággal kompenzálják.
A NoSQL adatbázisok nem feltétlenül tudnak adni ACID működést.
A tárolt eljárások helyett általában map-reduce programokat lehet futtatni a legtöbb ilyen adatbázison.
Típusok
A NoSQL adatbázisokat kategóriákra bonthatjuk az alapján, hogy hogyan tárolnak adatokat, ez a felosztás viszont inkáb elvi, egyes adatbázisok több kategóriába is besorolják magukat. [1]
Dokumentum tárolók
A dokumentum tárolók központi koncepciója a dokumentum. A dokumentum valamilyen formátumban tárolt információ. A gyakran használt formátumok az XML, JSON, BSON, YAML, vagy akár az emberi felhasználásra szánt formátumok mint PDF, Microsoft Word dokumentumok. A dokumentumok a relációs adatbázisok táblázatainak rekordjaitól abban térnek el, hogy minden rekordnak ugyanazok a mezői vannak egy táblázatban, míg a dokumentumok teljesen eltérő struktúrával rendelkezhetnek. Különböző szoftverek különböző módszereket használnak a dokumentumok rendszerezésére:
- gyűjteményék
- címkék
- metainformációk
- hierarchikus elrendezés
Gráf adatbázisok
A gráf-adatbázisok olyan adatok tárolására specializálódtak, amelyek jól modellezhetőek gráfként, azaz az adatok határozatlan számú kapcsolattal vannak összekötve. Ilyen adatszerkezetekre lehet példa közösségi háló, közlekedési térkép, hálózati topológiák vagy akár wikioldalak.
Kulcs-érték adatbázisok
A kulcs-érték adatbázisok séma nélküli adattárolást tesznek lehetővé.
Objektum-adatbázisok
Az objektum adatbázisok olyan adatbázisok, amelyek az adatokat az objektumorientált programozásban használt objektumként tárolja. Az első objektum-adatbázisok a 1980-as évekből származnak[2].
Ismert NoSQL adatbázisok
A legelterjedtebb NoSQL adatbázisok az alábbiak:
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ NoSQL Distilled ISBN 0321826620
- ↑ [1]