„Halálozási arányszám” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Népességföldrajz kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
A '''halálozási arányszám''' a halálozások arányát jelenti egy adott népességen belül. Mérésére különböző mutatók alakultak ki. |
A '''halálozási arányszám''' a halálozások arányát jelenti egy adott népességen belül. Mérésére különböző mutatók alakultak ki. |
||
A lap 2013. május 3., 17:38-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A halálozási arányszám a halálozások arányát jelenti egy adott népességen belül. Mérésére különböző mutatók alakultak ki.
Típusai, mutatói
A halandóság szintjének legelemibb mutatója a nyers halálozási arányszám. Ez az 1 000 lakosra jutó meghaltak száma egy évben. A mutató problémája, hogy figyelmen kívül hagyja az adott népesség korösszetételét.
A népesség korösszetételéből fakadó aránytalanságokat a korspecifikus halálozási arányszámok szűrik ki. Ennek elkészítése során általában egy ötéves korcsoporton, kohorszon belül a meghaltak számát a korcsoport létszámához viszonyítják. A férfiak halandósága az életkor előrehaladtával a nőkhöz képest egyre kedvezőtlenebb, ezért a korspecifikus halálozási arányszámokat a két nemre külön számítják.
Sajátos korspecifikus halálozási arányszámokat a legfiatalabb, legsérülékenyebb népességre külön is számítanak.
- csecsemőhalandóság: az egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest (általában 100 0000 újszülöttre vetítve).
- gyermekhalandóság: az öt éven aluli meghalt gyermekek száma a korosztályhoz képest.
Forrás
- Kovács Zoltán: Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, 2007. Második, változatlan kiadás. 87.