„Vasorrú bába” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sattila átnevezte a(z) Vasorrú bába lapot a következő névre: Vasorrú/vasfogú bába: Magyar Néprajzi Lexikon, Vasorrú bába: "a vasfogú bába Krizánál és a székely változatok nagy részében fordul elő, a vasorrú bába pedig a … |
|||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
[[Kategória:Mitikus lények]] |
[[Kategória:Mitikus lények]] |
||
[[Kategória:Varázslat]] |
[[Kategória:Varázslat]] |
||
[[en:Baba Yaga]] |
|||
[[af:Baba Jaga]] |
|||
[[az:Küpəgirən qarı]] |
|||
[[be:Баба-Яга]] |
|||
[[bg:Баба Яга]] |
|||
[[bs:Baba Jaga]] |
|||
[[cs:Ježibaba]] |
|||
[[da:Baba Yaga]] |
|||
[[de:Baba Jaga]] |
|||
[[el:Μπάμπα Γιάγκα]] |
|||
[[eo:Baba Jaga]] |
|||
[[es:Baba Yaga]] |
|||
[[eu:Baba Jaga]] |
|||
[[fi:Baba Jaga]] |
|||
[[fr:Baba Yaga (mythologie)]] |
|||
[[gl:Baba Iagá]] |
|||
[[he:באבה יאגה]] |
|||
[[hr:Baba Jaga]] |
|||
[[id:Baba Yaga]] |
|||
[[it:Baba Jaga]] |
|||
[[ja:バーバ・ヤーガ]] |
|||
[[ka:ბაბა იაგა]] |
|||
[[lv:Baba Jaga]] |
|||
[[mk:Баба Рога]] |
|||
[[nl:Baba Jaga]] |
|||
[[no:Baba Jaga]] |
|||
[[pl:Baba Jaga]] |
|||
[[pt:Baba Yaga]] |
|||
[[ro:Baba Iaga]] |
|||
[[ru:Баба-Яга]] |
|||
[[simple:Baba Yaga]] |
|||
[[sk:Ježibaba (stará žena)]] |
|||
[[sl:Jaga baba]] |
|||
[[sr:Баба Јага]] |
|||
[[sv:Baba-Jaga]] |
|||
[[tr:Yek]] |
|||
[[tt:Убырлы карчык]] |
|||
[[uk:Баба-Яга]] |
|||
[[vi:Baba-Yaga]] |
|||
[[zh:芭芭雅嘎]] |
|||
A lap 2013. április 23., 17:04-kori változata
A vasorrú bába egy olyan boszorkány, akinek vasból van az orra. A népmesékben a leggonoszabb és ijesztgeti a gyerekeket és a felnőtteket.
A népmesei vizsgálatok szerint nem csupán a rémisztő külsőt szolgálja. Az, hogy milyen a külseje a vasorrú bábának, ismerjük, ugyanis legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok időről időre áldozatot mutattak be szellemeiknek: arcukat, szájukat, orrukat bekenték vérrel, hússal, zsírral stb. Hogy az arc ne korhadjon hamar, a báb kiemelkedő orrú faarcát fémlappal fedték (cink, ólom, bádog, réz vagy ezüst).[1]
A sámánhitű népek az elhunyt ősök tiszteletére bábut faragtak a halottaik lelkének lakhelyéül. A vasorrú bába alakja közkedvelt a modern orosz meseírók által (baba-jaga), valamint az 1990-es évektől megtalálható - az "orosz fantasy-kben" is. A vasorrú bába (Баба-Яга) főként Andrej Beljanin könyveiben jelenik meg a "Borsó cár titok szolgálata" körben, stb. A vasorrú bába gyermek- és fiatalkorát elsőként A. Aliverdiev "Patak" című meséjében írta le ("Lukomorie").
Egy újabb elmélet szerint[2] a Vasorrú (Székelyföldön és Csángóföldön: Vasfogú) Bába eredetileg egyszerűen a kaparást végző, gyermekeltevő bábát (szülésznőt) jelenti, ebben a jelentésben a szó ma is él a Bákó megyei Klézsén. A jelentés kései felbukkanását a tanulmány szerzője azzal magyarázza, hogy mindig is tiltás alá esett a gyermek eltevése, az arról való beszéd büntetést hozott magával.
A Vasorrú vagy Vasfogú Bábás mesék szimbolisztikája értelmezhető ezen a primordiális jelentésen keresztül, és áll ez a kelet-európai mitológiák hasonló teremtményeire is, pl. a keleti, északi szláv Baba Jaga, román Baba Cloanta stb. Például a vasorr a kampót jelenti, mellyel a méhbe benyúlnak (oldalból nézve), a vasfog ugyanez szemközti nézetből (vö. délszláv Gvozdenzuba). A Vasorrú Bába a fogaival rágja magát keresztül azon a sűrű erdőn, amely a menekülő fiatalok által hátradobott vakaróból (lóvakaró keféből) keletkezett: a nő fanszőzetén kell keresztülhatolni, hogy el lehessen jutni a magzathoz, hogy el lehessen tüntetni. A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Baba Jaga:
– ellopja a gyermeket és megeszi
– egy lelkekkel teli kádja van: meg nem született, születéstől visszatartott magzatok lelke
– csőrével eszi az embereket, mint a madár: (élő vagy halott) magzatot fel kell darabolni, ki kell tépni, mielőtt kivennék a méhből
– készíti a forró vizet, hogy megfőzze benne a gyermeket (A csodálatos hattyúliba meséje): forró vizes magzatelhajtási módszer
– őrzi az élet- és halálvizet (MNL élet- és halálvize): magzatvíz.
A Vasorrú Bába férfi párja a Rézfaszú Bagoly: a bagolynak nevezett tudósorvos, akinek jellemzője, hogy van egy rézszerszáma (képletesen fasza), amivel a nő nemi szervében vájkál, tőle „azért kell félni, mert megreszel”.
Jegyzetek
- ↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 512. o. ISBN 963-05-2443-0
- ↑ Sántha Attila: Ő, Akit Babbának Neveznek – a Vasorrú Bábától Babba Máriáig. Székelyföld, 2012/7 (július) [1]
További információk
- Miért vasorrú a mesebeli boszorkány?, sulinet.hu