„Stockholmi egyezmény” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „== Stockholmi egyezmény == A Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló nemzetközi környezetvédelmi egyezmé…” Címke: formázatlan |
a Nemzetközi szerződések kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
A 2011 áprilisában 173 aláírója van az egyezménynek. |
A 2011 áprilisában 173 aláírója van az egyezménynek. |
||
2013 februárjában már 178-an vannak az egyezmény szerződő felei. |
2013 februárjában már 178-an vannak az egyezmény szerződő felei. |
||
[[Kategória:Nemzetközi szerződések]] |
|||
A lap 2013. március 26., 19:02-kori változata
Stockholmi egyezmény
A Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló nemzetközi környezetvédelmi egyezmény, amelyet 2001-ben írtak alá, és 2004 májusában lépett hatályba. Célja, hogy megszüntesse vagy korlátozza a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok termelését és felhasználását, illetve meghatározza az érintett anyagokat, valamint az ezek gyártására, importjára és exportjára vonatkozó szabályokat.
Történelem 1995-ben az ENSZ Környezetvédő Pogramja (UNEP) az úgynevezett POP anyagokra kívánta felhívni a figyelmet, amelyek a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagok. Ezekkel az anyagokkal foglalkozik az 1998-ban aláírt Aarhusi POP (Persistent Organic Pollutants) Jegyzőkönyv. POP-nak számít egy vegyi anyag, ha az alábbi tulajdonságok mindegyike érvényes rá:
- erősen mérgező;
- perzisztens, azaz nagyon lassan bomlik csak le nem veszélyes anyagokká;
- a légkörben, a vizekben és egyes élőlények szöveteiben nagy távolságra szállítódhat, így országhatárokon átterjedő hatással is számolni kell;
- bioakkumulatív, azaz felhalmozódik az élőlények zsírszöveteiben
.
Ezt követően a Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórum (IFCS) és a Nemzetközi Vegyi Biztonsági Program (IPCS) készített egy listát a 12 legnagyobb problémát jelentő anyagról, az úgynevezett piszkos tizenkettőt. Az INC öt alkalommal találkozott 1998 júniusa és 2000 decembere között az egyezmény kidolgozása miatt. Végül a küldöttek elfogadták a Stockholmi Egyezményt a 2001 május 22-23-ára összehívott POP-konferencián Stockholmban, Svédországban. Az egyezmény tárgyalásai 2001 május 23-án zárultak Stockholmban. Az egyezmény 2004 május 17-én lépett hatályba a kezdeti 128 és 151 aláíró fél ratifikálásával. Co-aláírók vállalják, hogy kilencet a piszkos tizenkettő vegyszerből törvényen kívül helyeznek vagyis kivonnak a forgalomból. Az egyezményt aláíró felek megállapodtak abban, hogy az egyezményt a későbbiekben bővíteni kell. Az első az új vegyi anyagok hozzáadásáról az Egyezmény genfi konferenciáján állapodtak meg 2009 május 8-án. A 2011 áprilisában 173 aláírója van az egyezménynek. 2013 februárjában már 178-an vannak az egyezmény szerződő felei.