„Eutrofizáció” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: sk:Eutrofizácia |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
[[Kategória:Víz]] |
[[Kategória:Víz]] |
||
[[Kategória:Ökológia]] |
[[Kategória:Ökológia]] |
||
[[en:Eutrophication]] |
|||
[[af:Eutrofikasie]] |
|||
[[an:Eutrofización]] |
|||
[[ar:تتريف]] |
|||
[[az:Evtrofikasiya]] |
|||
[[be:Эўтрафікацыя]] |
|||
[[bg:Еутрофикация]] |
|||
[[ca:Eutrofització]] |
|||
[[cs:Eutrofizace]] |
|||
[[da:Eutrofiering]] |
|||
[[de:Eutrophierung]] |
|||
[[el:Ευτροφισμός]] |
|||
[[eo:Plantoziĝo]] |
|||
[[es:Eutrofización]] |
|||
[[et:Eutrofeerumine]] |
|||
[[eu:Eutrofizazio]] |
|||
[[fi:Rehevöityminen]] |
|||
[[fr:Eutrophisation]] |
|||
[[gl:Eutrofización]] |
|||
[[he:אאוטריפיקציה]] |
|||
[[ht:Etwofizasyon]] |
|||
[[id:Eutrofikasi]] |
|||
[[is:Ofauðgun]] |
|||
[[it:Eutrofizzazione]] |
|||
[[ja:富栄養化]] |
|||
[[kk:Эвтрофтану]] |
|||
[[ko:부영양화]] |
|||
[[lt:Eutrofikacija]] |
|||
[[lv:Eitrofikācija]] |
|||
[[mk:Еутрофикација]] |
|||
[[nl:Eutrofiëring]] |
|||
[[oc:Eutrofizacion]] |
|||
[[pl:Eutrofizacja]] |
|||
[[pt:Eutrofização]] |
|||
[[ru:Эвтрофикация]] |
|||
[[sk:Eutrofizácia]] |
|||
[[sl:Evtrofikacija]] |
|||
[[sr:Цветање воде]] |
|||
[[sv:Övergödning]] |
|||
[[ta:தூர்ந்துபோதல்]] |
|||
[[tr:Ötrofikasyon]] |
|||
[[uk:Евтрофікація]] |
|||
[[zh:富营养化]] |
A lap 2013. március 10., 08:35-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Egy olyan folyamat, melynek során a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd plankton), gyökerező hínár-, mocsári növények. Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége, a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.
Eredete
Szennyvízkibocsátás és természetes folyamat által.
Szennyeződés
A növényi tápanyag - elsősorban foszfor és nitrogén vegyületek főleg emberi tevékenységből származnak, mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből, és nem utolsó sorban a háztartásokból szennyvízkibocsátás által.
Természetes út
A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva.
Tápanyagok-beindító folyamat
Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. ammónia).[1] Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések.
Következmények
A vízfelszín növénnyel borítottsága fordítottan arányos a növények számára rendelkezésre álló fény mennyiségével: minél dúsabb a növényzet, annál kevesebb fény jut a víz alsóbb rétegeibe. Így a növények, bár túlzottan elszaporodnak, saját pusztulásukat idézik elő. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (mineralizálják) őket. Ez a folyamat a vízben lévő oxigént felhasználja. A növényi elszaporodás nagyobb léptékű pusztuláshoz, azaz oxigénhiányhoz vezet, melynek egyenes következménye a halpusztulás. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló tápanyagokat olyan fitoplankton szervezetek is felhasználhatják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek bekerülhetnek a táplálékláncba, vagy más fajok pusztulását idézhetik elő.
Megelőzés
A vízszennyezés megelőzését természetvédelmi előírások betartásával, foszfortartalmú mosóporok használatának csökkentésével lehet elérni.
Külső hivatkozások
- ↑ Akvarisztika(Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet