„Krími karaiták” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A lapra 20070202115302-kor tett Teemeah {{nincs forrás}}-t. Dátumozás: {{nincs forrás|2007 februárjából}} |
a A lap létrehozásának időpontja 2007-02-02. Sablon dátumozás: {{csonk-dátum|csonk\1|2007 februárjából}} |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A '''karaita [[zsidó]]k''' a mai [[Litvánia]] déli részén és [[Ukrajna]] nyugati részén telepedtek le. Vallási központjuk a [[Litvánia|litván]] Trakai városka volt. A karaita kisebbség a 16. század második felében telepedett le Trakaiban. A [[Szigetvár]]at építő Nagy Vytautas hívatta őket ide, feladatuk a vár őrzése volt. A karaita nyelv a [[török nyelvek|türk nyelvcsalád]]ba tartozik. A nép neve a hitük elnevezéséből származik, amelyben felfedezhetünk az [[iszlám]]ra emlékeztető motívumokat is, de alapvetően a zsidó vallás törvényeit követik. A Félszigetvártól a Karaimų utcán kell tovább haladnunk, itt állnak a karaita népcsoport házai, illetve kenesája, temploma. A karaiták házai külön városnegyedet képeznek, amely 1441 óta külön önkormányzattal rendelkezik. Házaik jellegzetesek: a falak rögtön a járda mellett vannak, és három ablak néz az utcára. A karaiták nemzeti étele a kibinai, nemzeti italuk pedig a krupnik. |
A '''karaita [[zsidó]]k''' a mai [[Litvánia]] déli részén és [[Ukrajna]] nyugati részén telepedtek le. Vallási központjuk a [[Litvánia|litván]] Trakai városka volt. A karaita kisebbség a 16. század második felében telepedett le Trakaiban. A [[Szigetvár]]at építő Nagy Vytautas hívatta őket ide, feladatuk a vár őrzése volt. A karaita nyelv a [[török nyelvek|türk nyelvcsalád]]ba tartozik. A nép neve a hitük elnevezéséből származik, amelyben felfedezhetünk az [[iszlám]]ra emlékeztető motívumokat is, de alapvetően a zsidó vallás törvényeit követik. A Félszigetvártól a Karaimų utcán kell tovább haladnunk, itt állnak a karaita népcsoport házai, illetve kenesája, temploma. A karaiták házai külön városnegyedet képeznek, amely 1441 óta külön önkormányzattal rendelkezik. Házaik jellegzetesek: a falak rögtön a járda mellett vannak, és három ablak néz az utcára. A karaiták nemzeti étele a kibinai, nemzeti italuk pedig a krupnik. |
||
{{csonk}} |
{{csonk-dátum|csonk|2007 februárjából}} |
||
[[Kategória:Judaizmus]] |
[[Kategória:Judaizmus]] |
||
A lap 2007. február 27., 05:11-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
A karaita zsidók a mai Litvánia déli részén és Ukrajna nyugati részén telepedtek le. Vallási központjuk a litván Trakai városka volt. A karaita kisebbség a 16. század második felében telepedett le Trakaiban. A Szigetvárat építő Nagy Vytautas hívatta őket ide, feladatuk a vár őrzése volt. A karaita nyelv a türk nyelvcsaládba tartozik. A nép neve a hitük elnevezéséből származik, amelyben felfedezhetünk az iszlámra emlékeztető motívumokat is, de alapvetően a zsidó vallás törvényeit követik. A Félszigetvártól a Karaimų utcán kell tovább haladnunk, itt állnak a karaita népcsoport házai, illetve kenesája, temploma. A karaiták házai külön városnegyedet képeznek, amely 1441 óta külön önkormányzattal rendelkezik. Házaik jellegzetesek: a falak rögtön a járda mellett vannak, és három ablak néz az utcára. A karaiták nemzeti étele a kibinai, nemzeti italuk pedig a krupnik.