„Kalcedon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: br:Kalkedon |
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
[[Kategória:Drágakövek]] |
[[Kategória:Drágakövek]] |
||
[[en:Chalcedony]] |
|||
[[an:Calcedonia (silica)]] |
|||
[[ar:عقيق أبيض]] |
|||
[[be:Халцэдон]] |
|||
[[be-x-old:Халцэдон]] |
|||
[[bg:Халцедон]] |
|||
[[br:Kalkedon]] |
|||
[[ca:Calcedònia (mineral)]] |
|||
[[cs:Chalcedon]] |
|||
[[da:Kalcedon]] |
|||
[[de:Chalcedon (Mineral)]] |
|||
[[eo:Kalcedono]] |
|||
[[es:Calcedonia]] |
|||
[[et:Kaltsedon]] |
|||
[[eu:Kaltzedonia]] |
|||
[[fi:Kalsedoni]] |
|||
[[fr:Calcédoine]] |
|||
[[he:כלקדון (מינרל)]] |
|||
[[hr:Kalcedon]] |
|||
[[io:Kalcedono]] |
|||
[[is:Kalsedón]] |
|||
[[it:Calcedonio]] |
|||
[[ja:玉髄]] |
|||
[[kk:Ақық]] |
|||
[[ko:옥수]] |
|||
[[la:Calcedonius]] |
|||
[[lt:Chalcedonas]] |
|||
[[lv:Halcedons]] |
|||
[[nl:Chalcedoon]] |
|||
[[nn:Kalsedon]] |
|||
[[no:Kalsedon]] |
|||
[[pcd:Calchédoéne]] |
|||
[[pl:Chalcedon (minerał)]] |
|||
[[pt:Calcedônia (mineral)]] |
|||
[[ro:Calcedonie]] |
|||
[[ru:Халцедон]] |
|||
[[scn:Calcidoniu]] |
|||
[[sh:Kalcedon]] |
|||
[[sk:Chalcedón]] |
|||
[[sr:Калцедон]] |
|||
[[sv:Kalcedon]] |
|||
[[th:แคลเซโดนี]] |
|||
[[tr:Kalsedon]] |
|||
[[ug:كالسېدونىيە]] |
|||
[[uk:Халцедон]] |
|||
[[vi:Canxedon]] |
|||
[[zh:玉髓]] |
|||
A lap 2013. március 8., 15:38-kori változata
A kalcedon kifejezés a mikrokristályos kvarcok változatainak összességét jelöli. Az apró, szálas kristályok egymással többé-kevésbé tömör halmazt alkotnak.
Általános tulajdonságok
A kalcedon változatai színükben és mintázatukban térnek el egymástól. A kék kalcedon kékesfehér, tompább színű sávozással. A kalcedon gömbös vesés vagy cseppköves, tömör alakzatokban és tömegekben jelenik meg. Kristályainak finom szerkezetét erős átvilágító fényben figyelhetjük meg.
Fizikai-kémiai tulajdonságok
A kalcedon a kvarccal azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel egyazon anyagról (szilícium-dioxid, SiO2) van szó. Fizikai tulajdonságai elsősorban a kristályosodás körülményeitől függenek, sűrűsége és keménysége, valamint törésmutatója is valamivel alacsonyabb, mint a kvarcé. Bár a kalcedon kettőstörő, mégis - mint minden mikrokristályos ásvány - csak egy törésmutatóval rendelkezik.
Képződése és társulásai
A kalcedon kovasavban gazdag, kis hőmérsékletű (50-200 °C) hidrotermális oldatuk munkája nyomán általában üregekben és lerakódásokban képződik, ahol rétegeket vagy konkréciókat alkot. Ezekben az esetekben a kalcedon amorf, kristályalak nélküli szilikát-hidráttal társul. A kalcedon magmás vagy üledékes kőzetekben is előfordul. Olykor a kövesedő (fosszilizálódó)szerves szöveteket helyettesítheti, például az arizonai (Egyesült Államok) és a magyarországi kovásodott fatörzsekben.
Változatai
A kalcedonnak számtalan változata ismert, melyek színükben és megjelenésükben különböznek egymástól. A drágakőtudomány a változatokat önálló fajtáknak tekinti, éppen ezért külön névvel illeti őket. Az achátot körkörös szerkezet jellemzi; a tűzkövet átlátszatlanságáról és tömörségéről ismerhetjük fel; az ónix félig átlátszó, és eltérő színű sávok díszítik; a legértékesebb kalcedonváltozat, a krizopráz színe zöld; a karneol színe a vasoxid jelenlétének köszönhetően narancs-vörös; a heliotrop zöldes, a vas-oxidok okozta vörös foltokkal; a mohaachátot a moha szálaihoz hasonló zöldes zárványok jellemzik; a tűzachát vasoxid-zárványai pedig apró olajcseppekre hasonlítanak.
Lelőhelyei
Pl Románia
Forrás
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992