„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Girolamo Fracastoro''' ([[1478]]-[[1553]]) olasz [[orvos]],[[költő]] és [[humanista]],a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.<ref>[Radu Iftimovici,op.cit.,pag 243-244].</ref> A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a [[szifilisz]] fogalmának bevezetésével vált híressé .
'''Girolamo Fracastoro''' ([[1478]]-[[1553]]) olasz [[orvos]],[[költő]] és [[humanista]],[[természettudós]], a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.<ref>[Radu Iftimovici,op.cit.,pag 243-244].</ref> A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a [[szifilisz]] fogalmának bevezetésével vált híressé .


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2013. február 2., 18:17-kori változata

Girolamo Fracastoro (1478-1553) olasz orvos,költő és humanista,természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé .

Élete

Jó anyagi állapotú családban született Veronában. A padovai egyetemen matematikát,filozófiát és orvostudományt tanult.Itt találkozik Nikolaus Kopernikusszal is.[2]Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett.

Tudományos munkája

Orvostudomány

A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt,az a betegség mely hatalmas pusztítást végzett az akkori Európa társadalmában. Fracastoro a fertőző betegségek három féle módozatát határozza meg:

  • közvetlen
  • közvetett
  • távolsági módon

Csillagászat

Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.




Művei

  • 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
  • 1534: Di Vini Temperatura
  • 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
  • 1538: Homocentrica
  • 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
  • 1539: Syphilis sive de morbo gallico.

Jegyzetek

  1. [Radu Iftimovici,op.cit.,pag 243-244].
  2. Lásd Encyclopedia Britanica.

Bibliográfia

  • Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0

Források