„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Jó anyagi állapotú családban született [[Veronában]]. A [[padovai]] egyetemen [[matematikát]],[[filozófiát]] és [[orvostudományt]] tanult.Itt találkozik [[Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>Lásd [http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Encyclopedia Britanica].</ref>
Jó anyagi állapotú családban született [[Veronában]]. A [[padovai]] egyetemen [[matematikát]],[[filozófiát]] és [[orvostudományt]] tanult.Itt találkozik [[Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>Lásd [http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Encyclopedia Britanica].</ref>Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett.


== Tudományos munkája ==
== Tudományos munkája ==

A lap 2013. február 2., 18:09-kori változata

Girolamo Fracastoro (1478-1553) olasz orvos,költő és humanista,a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé .

Élete

Jó anyagi állapotú családban született Veronában. A padovai egyetemen matematikát,filozófiát és orvostudományt tanult.Itt találkozik Nikolaus Kopernikusszal is.[2]Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett.

Tudományos munkája

Orvostudomány

A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt,az a betegség mely hatalmas pusztítást végzett az akkori Európa társadalmában. Fracastoro a fertőző betegségek három féle módozatát határozza meg:

  • közvetlen
  • közvetett
  • távolsági módon

Művei

  • 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
  • 1534: Di Vini Temperatura
  • 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
  • 1538: Homocentrica
  • 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
  • 1539: Syphilis sive de morbo gallico.

Jegyzetek

  1. [Radu Iftimovici,op.cit.,pag 243-244].
  2. Lásd Encyclopedia Britanica.

Bibliográfia

  • Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0

Források