„Argó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
[[Fájl:Lorenzo Costa 001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Argó [[Lorenzo Costa]] festményén]] |
[[Fájl:Lorenzo Costa 001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Argó [[Lorenzo Costa]] festményén]] |
||
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője]] |
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője]] |
||
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|title=Argonautae|language=magyar}}</ref> útra keltek Kolkhiszba hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t, Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Helloszpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médea, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye őrzőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] [[Argonautika]] című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki. |
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|http//:|url=|title=Argonautae|language=magyar}}</ref> útra keltek Kolkhiszba hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t, Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Helloszpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médea, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye őrzőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] [[Argonautika]] című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki. |
||
A mítosz szerint a hajó a [[Pélion-hegy]] [[fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült. |
A mítosz szerint a hajó a [[Pélion-hegy]] [[fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült. |
||
A lap 2013. január 19., 19:07-kori változata
[bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás: navigáció, keresés
Az „Argó” lehetséges további jelentéseiről lásd: Argó (egyértelműsítő lap).
Az Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták[1] útra keltek Kolkhiszba hogy visszaszerezzék az aranygyapjút, Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Helloszpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médea, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye őrzőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, Argoszról kapta. A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.
A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy fenyőiből készült, a hajóorr pedig az Athéné istennő által adományozott Dodona szent tölgyeséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.
Jegyzetek
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven)
Források
• Szabó György: Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó. 1998. ISBN 963-9077-71-2
• Robert Graves: Az Aranygyapjú. ISBN 963 07 0882 5 Európa Könyvkiadó, Budapest 1976
• Robert Graves: A görög mítoszok. ISBN 963 07 1975 4 Európa Könyvkiadó, Budapest 1981