„Argó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
[[Fájl:Lorenzo Costa 001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Argó [[Lorenzo Costa]] festményén]]
[[Fájl:Lorenzo Costa 001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Argó [[Lorenzo Costa]] festményén]]
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője]]
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője]]
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|title=Argonautae|language=magyar}}</ref> útra keltek Kolkhiszba hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t, Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Helloszpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médea, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye őrzőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] [[Argonautika]] című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|http//:|url=|title=Argonautae|language=magyar}}</ref> útra keltek Kolkhiszba hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t, Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Helloszpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médea, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye őrzőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] [[Argonautika]] című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.


A mítosz szerint a hajó a [[Pélion-hegy]] [[fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.
A mítosz szerint a hajó a [[Pélion-hegy]] [[fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.

A lap 2013. január 19., 19:07-kori változata

[bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás: navigáció, keresés

Az „Argó” lehetséges további jelentéseiről lásd: Argó (egyértelműsítő lap).

Az Argó Lorenzo Costa festményén
Iaszón és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője

Az Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták[1] útra keltek Kolkhiszba hogy visszaszerezzék az aranygyapjút, Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Helloszpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médea, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye őrzőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, Argoszról kapta. A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.

A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy fenyőiből készült, a hajóorr pedig az Athéné istennő által adományozott Dodona szent tölgyeséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.

Jegyzetek

  1. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven)

Források

• Szabó György: Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó. 1998. ISBN 963-9077-71-2

• Robert Graves: Az Aranygyapjú. ISBN 963 07 0882 5 Európa Könyvkiadó, Budapest 1976

• Robert Graves: A görög mítoszok. ISBN 963 07 1975 4 Európa Könyvkiadó, Budapest 1981