„Faraday-kalitka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
/\ |\ |
|||
|| _ _ \\ _ |
|||
=||= < \, ,._-_ < \, / \\ < \, '\\/\\ |
|||
|| /-|| || /-|| || || /-|| || ;' |
|||
|| (( || || (( || || || (( || ||/ |
|||
\\, \/\\ \\, \/\\ \\/ \/\\ |/ |
|||
( |
|||
-_- |
|||
,, ,, , ,, |
|||
|| _ || ' || || _ |
|||
||/\ < \, || \\ =||= ||/\ < \, |
|||
||_< /-|| || || || ||_< /-|| |
|||
|| | (( || || || || || | (( || |
|||
\\,\ \/\\ \\ \\ \\, \\,\ \/\\ |
|||
A '''Faraday-kalitka''' az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a [[vasbeton]] szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerő a [[mobiltelefon]]ok működéséhez. |
A '''Faraday-kalitka''' az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a [[vasbeton]] szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerő a [[mobiltelefon]]ok működéséhez. |
||
A lap 2013. január 10., 11:58-kori változata
/\ |\ || _ _ \\ _
=||= < \, ,._-_ < \, / \\ < \, '\\/\\
|| /-|| || /-|| || || /-|| || ;'
|| (( || || (( || || || (( || ||/
\\, \/\\ \\, \/\\ \\/ \/\\ |/
(
-_-
,, ,, , ,,
|| _ || ' || || _
||/\ < \, || \\ =||= ||/\ < \,
||_< /-|| || || || ||_< /-||
|| | (( || || || || || | (( ||
\\,\ \/\\ \\ \\ \\, \\,\ \/\\
A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a vasbeton szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerő a mobiltelefonok működéséhez.
lol
A Faraday-kalitka belsejébe nem hatol be a gyorsan változó elektromos vagy mágneses tér, így a belsejében lévő tárgyak vagy élőlények ezek hatásától védve vannak. A lassan változó elektromágneses tér be tud hatolni a kalitka belsejébe (pl. a Föld mágneses mezeje).
Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a villám.
A Faraday-kalitka hatékonysága függ a kalitkát alkotó vezetőszálak közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezetők ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalma is befolyásolja a hatékonyságát.
