„Michel Lentz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor: 26. sor:
'''Michel Lentz''' ([[1820]]. [[május 21.]] - [[1893]]. [[szeptember 8.]]) luxemburgi irodalmár, költő. Több verset is írt élete során. A leghíresebb verse az [[Luxemburg himnusza|Ons Heemecht]] című. Ezt több évvel később meg is zenésítették és ez az ország mai himnusza.
'''Michel Lentz''' ([[1820]]. [[május 21.]] - [[1893]]. [[szeptember 8.]]) luxemburgi irodalmár, költő. Több verset is írt élete során. A leghíresebb verse az [[Luxemburg himnusza|Ons Heemecht]] című. Ezt több évvel később meg is zenésítették és ez az ország mai himnusza.
==Élete==
==Élete==
Lentz [[1820]]. [[május 21]]-én született a [[Luxemburgi Nagyhercegség]] fővárosában, [[Luxembourg]]ban. Eleinte a Brüsszeli Egyetemen tanult filológiát, de gyorsan abbahagyta tanulmányait, hogy állami alkalmazásba lépjen. Hírnevét Luxemburg első vasútvonalának [[1859]]-es átadásának ünnepségére írt versével, a ''Feierwon''nal alapozta meg. Ebben az évben írta meg másik híres versét, az [[Luxemburg himnusza|''Ons Heemecht'']] címűt, aminek a címe magyar fordítva: Hazánk. A vers szövege az ország tájainak szépségéről, a szabadságról és a hazaszeretetről szól. 1869-től a Számvevőszéken dolgozik. Első saját kötetét [[1873]]-ben adta ki, amiben több mint 130 versét állította össze, amit a politikai szerepvállalásának idején írt. A költő [[1893]]. [[szeptember 8]]-án halt meg.
Lentz [[1820]]. [[május 21.|május 21]]-én született a [[Luxemburg|Luxemburgi Nagyhercegség]] fővárosában, [[Luxembourg]]ban. Eleinte a Brüsszeli Egyetemen tanult filológiát, de gyorsan abbahagyta tanulmányait, hogy állami alkalmazásba lépjen. Hírnevét Luxemburg első vasútvonalának [[1859]]-es átadásának ünnepségére írt versével, a ''Feierwon''nal alapozta meg. Ebben az évben írta meg másik híres versét, az [[Luxemburg himnusza|''Ons Heemecht'']] címűt, aminek a címe magyar fordítva: Hazánk. A vers szövege az ország tájainak szépségéről, a szabadságról és a hazaszeretetről szól. 1869-től a Számvevőszéken dolgozik. Első saját kötetét [[1873]]-ben adta ki, amiben több mint 130 versét állította össze, amit a politikai szerepvállalásának idején írt. A költő [[1893]]. [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án halt meg.
Az ''Ons Heemecht'' című alkotását [[Jean Antoine Zinnen]] zenésítette meg [[1864]]-ben. [[1895]]-től a mű az ország nemzeti himnusza lett.
Az ''Ons Heemecht'' című alkotását [[Jean Antoine Zinnen]] zenésítette meg [[1864]]-ben. [[1895]]-től a mű az ország nemzeti himnusza lett.

A lap 2013. január 1., 17:30-kori változata

Michel Lentz
a költő
a költő
Született1820. május 21.
 Luxemburg, Luxembourg
Elhunyt1893. szeptember 8.
Luxembourg
Állampolgárságaluxemburgi
NemzetiségeLuxemburg luxemburgi
Foglalkozása
IskoláiAthénée de Luxembourg
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Lentz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Michel Lentz (1820. május 21. - 1893. szeptember 8.) luxemburgi irodalmár, költő. Több verset is írt élete során. A leghíresebb verse az Ons Heemecht című. Ezt több évvel később meg is zenésítették és ez az ország mai himnusza.

Élete

Lentz 1820. május 21-én született a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosában, Luxembourgban. Eleinte a Brüsszeli Egyetemen tanult filológiát, de gyorsan abbahagyta tanulmányait, hogy állami alkalmazásba lépjen. Hírnevét Luxemburg első vasútvonalának 1859-es átadásának ünnepségére írt versével, a Feierwonnal alapozta meg. Ebben az évben írta meg másik híres versét, az Ons Heemecht címűt, aminek a címe magyar fordítva: Hazánk. A vers szövege az ország tájainak szépségéről, a szabadságról és a hazaszeretetről szól. 1869-től a Számvevőszéken dolgozik. Első saját kötetét 1873-ben adta ki, amiben több mint 130 versét állította össze, amit a politikai szerepvállalásának idején írt. A költő 1893. szeptember 8-án halt meg.

Az Ons Heemecht című alkotását Jean Antoine Zinnen zenésítette meg 1864-ben. 1895-től a mű az ország nemzeti himnusza lett.

Nevesebb művei

A költő emléktáblája

Források