„Osnabrück” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
GrouchoBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: af:Osnabrück
24. sor: 24. sor:


[[en:Osnabrück]]
[[en:Osnabrück]]
[[af:Osnabrück]]
[[ar:أسنابروك]]
[[ar:أسنابروك]]
[[be:Горад Аснабрук]]
[[be:Горад Аснабрук]]

A lap 2012. december 14., 23:41-kori változata

Az osnabrücki városháza

Osnabrück az ugyanily nevű porosz-hannoveri kerület fővárosa és püspöki székhely a Haase völgyében, vasút mellett.

Látnivalók

A régi városban sok a szűk utca és sikátor, meg régies külsejű ház. Épületei közül a legjelentékenyebbek a katolikus román székesegyház, amelyet Nagy Károly alapított, s amelynek legrégibb (XII. századból való) része a nyolcszögű torony, szép gót portáléval és értékes egyházi kincsekkel; a gót evangélikus Mária-templom, román toronnyal és faragott oltárral és Justus Möser síremlékével; a késői gót városháza, a homlokzatán német császárok szobraival, és nagytermében azon fejedelmek és követek (36) arcképeivel, akik a vesztfáliai békealkudozásokban részt vettek; a múzeum természetrajzi, műipari és régiséggyűjteménnyel. Osnabrücköt azonkívül ékesíti Stüve egykori miniszternek a vásártéren és Justus Mösernek a Domfreiheiton felállított szobra, továbbá egy hadi és egy Waterloo-emlékmű.

Története

Osnabrücköt alkalmasint 785-ben Nagy Károly alapította. A püspöki székhely körül keletkezett a város, amelynek a XII. században már önálló hatósága volt. Itt és Münsterben folytak 1643-48-ig azon alkudozások, amelyek a vesztfáliai békében nyertek befejezést. 1803-ban a püspökséget szekularizálták és a várossal együtt Hannoverának, 1807-ben pedig Vesztfáliának adták. 1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.

Források

  • Pallas nagylexikona

Külső hivatkozások