„Jeremy Bentham” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: war:Jeremy Bentham |
kép |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Jeremy Bentham by Henry William Pickersgill detail.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Jeremy Bentham]] |
|||
'''Jeremy Bentham''' ([[1748]]. [[február 15.]] ([[Julián-naptár]]) vagy [[február 26.]] ([[Gregorián naptár]]) – [[1832]]. [[június 6.]]) angol jogtudós, filozófus |
'''Jeremy Bentham''' ([[1748]]. [[február 15.]] ([[Julián-naptár]]) vagy [[február 26.]] ([[Gregorián naptár]]) – [[1832]]. [[június 6.]]) angol jogtudós, filozófus |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 szeptemberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 szeptemberéből}} |
||
== Nézetei == |
== Nézetei == |
||
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra. |
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra. |
||
{{Portál|filozófia|}} |
{{Portál|filozófia|}} |
A lap 2012. május 28., 18:50-kori változata
Jeremy Bentham (1748. február 15. (Julián-naptár) vagy február 26. (Gregorián naptár) – 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus
Életpályája
Nézetei
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra.