„A létező” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rv |
|||
21. sor: | 21. sor: | ||
* [http://www.c3.hu/~prophil/profi993/VERELS.html A létezők és a posztmodern technikai társadalom közötti kommunikáció ontológiai paradoxona] |
* [http://www.c3.hu/~prophil/profi993/VERELS.html A létezők és a posztmodern technikai társadalom közötti kommunikáció ontológiai paradoxona] |
||
* [http://home.fazekas.hu/~lsuranyi/rejtetlen.htm Tábor Béla; Logosz és Daimón] |
* [http://home.fazekas.hu/~lsuranyi/rejtetlen.htm Tábor Béla; Logosz és Daimón] |
||
* [http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=10989 Létezés. - Mi is az?] |
|||
{{csonk-dátum|csonk-fil|2005 májusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-fil|2005 májusából}} |
A lap 2006. december 27., 09:16-kori változata
A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika probléma körébe tartozik.
A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé:
- Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzészerveink számára.
- A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. A gondolkodásnak, erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét.
A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű. Vegyük a következő két állítást:
- Én vagyok.
- Én nő vagyok.
A létige (lenni) mindkét mondatban más-más szerepet tölt be. Az első mondatban az alany létezését fejez ki, a második mondatban az alanyt és a névszói állítmányt kapcsolja össze. Filozófiai nyelvben, a kétféle használatot egzisztenciális és kopulatív létigéknek nevezzük. E különbséget elsőként Arisztotelész ismerte fel.
Lásd még
Irodalom
- Filozófia tankönyv (szerk. Steiger Kornél) Holnap Kiadó 1997.