„Vita:Atomtömeg” változatai közötti eltérés
a WPCHEM => WPKÉMIA |
Tiszta és keverék elemek |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
A nehézvíz koncentrációja növekszik az egyenlítő felé (ezt biztosan tudom), a centrifugális erő hatására. Bár úgy tudom, hogy ezt csak NMR mérésekkel lehet kimutatni. A C-13 koncentrációjának is hasonló megfontolások alapján változnia kellene (bár nem olvastam róla sehol se). Bár itt közbejátszik az is, hogy a C-13 a levegőben keletkezik a kozmikus sugárzás hatására, tehát a bányászott szán összetétele egész más, mint a légköri széné. A Földben található elemek esetében nem hiszem, hogy változna az izotópösszetétel. Őszintén, nem tudok a kérdésre válaszolni. [[User:Soti|Gergo]] 2006. január 26., 17:08 (CET) |
A nehézvíz koncentrációja növekszik az egyenlítő felé (ezt biztosan tudom), a centrifugális erő hatására. Bár úgy tudom, hogy ezt csak NMR mérésekkel lehet kimutatni. A C-13 koncentrációjának is hasonló megfontolások alapján változnia kellene (bár nem olvastam róla sehol se). Bár itt közbejátszik az is, hogy a C-13 a levegőben keletkezik a kozmikus sugárzás hatására, tehát a bányászott szán összetétele egész más, mint a légköri széné. A Földben található elemek esetében nem hiszem, hogy változna az izotópösszetétel. Őszintén, nem tudok a kérdésre válaszolni. [[User:Soti|Gergo]] 2006. január 26., 17:08 (CET) |
||
== Tiszta és keverék elemek == |
|||
Az eredeti szövegből kivágtam és ide bemásoltam a következő részt: "Az ún. "tiszta elemek " csak egyetlen izotópból állnak, ezért atomtömegük egész szám: Be, F, Na, Al, P, Sc, Mn, Co, As, Y, Nb, Rh, I, Cs, Pr, Tb, Ho, Tm, Au, Bi. |
|||
A többi, több izotóp keverékéből álló, ún. "keverékelemek" atomtömegének ..." |
|||
Ezt nem találtam helyesnek, mivel mindegyik elem atomtömege, a mesterséges elemek kivételével, tizedes szám, és ez arra utal, hogy mindegyik elem izotópok keveréke. |
|||
--[[Szerkesztő:Csatazs|Csatazs]] <sup>[[Szerkesztővita:Csatazs|vita]]</sup> 2011. november 11., 17:12 (CET) |
A lap 2011. november 11., 18:12-kori változata
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Szaszicska (vita), értékelés dátuma: 2009. április 12. | |||
|
Valahogy meg kellene oldani a tömegszám cikket is... Valójában a kettő ugyanaz, csak az atomtömegnek van mértékegysége, a tömegszámnak meg nincs. A köznyelv viszont (tudomásom szerint) nem tesz különbséget a kettő között.
Soti Gergo 2005. december 27., 20:04 (CET)
Nem számít a köznyelv, van különbség. Nem ugyanannyi és nem ugyanaz a kettő. Csak nem lesz könnyű annyi infóból cikket írni. :) Rád vár a feladat, de szívesen besegítek majd, csak újat kezdeni nincs idő.: ( Amúgy sem volt fair tőled, h megírtad az egyik legkeresettebb cikket, amit megírhattam volna. :) NCurse üzenet 2005. december 27., 20:14 (CET)
Hmmm... most latom, hogy en a relatív atomtömegre gondoltam. Akkor viszont nem tudom mi a tömegszám... Soti Gergo 2005. december 29., 11:58 (CET)
Felhívnám még ezen kívül a figyelmet az atomi tömegegység szócikkre is.
Tömegszám=protonszám+neutronszám, ha jól emlékszem. :) NCurse üzenet 2005. december 29., 14:28 (CET)
Na igen, egy adott izotóp relatív atomtömege pont ez. Egy elem relatív atomtömege viszont mar nem mindig egész szám. Ennyi a különbség. Gergo 2005. december 29., 17:57 (CET)
Biztos, h az izotóp relatív atomtömege és a tömegszám egy és ugyanaz? NCurse üzenet 2005. december 29., 18:05 (CET)
Nem :)) Viszont nincs témába vágó magyar nyelyű könyvem... Gergo 2005. december 30., 16:04 (CET)
Ha jól tudom:
- Tömegszáma egy adott izotópnak van = protonszám + neutronszám = nukleonszám
- A relatív atomtömeg nem pontosan egész, mivel a kötéskor felszabaduló energiával csökken a tömeg E=mc^2, a szén-12 izotóp 12-ede az alap (az emlitett atomi tömegegység), és a függvénytáblázat periódusos rendszerében az izotóparányokat is figyelembe veszik.
-- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 24., 16:26 (CET)
Úgy látom amit írtam az már benne van a cikkben. Viszont jó lenne valamit írni arról, hogy a földfelszínen előforduló izotópok átlagáról van szó, ez nem különbözhet egyes földrészeken? -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 24., 16:32 (CET)
A nehézvíz koncentrációja növekszik az egyenlítő felé (ezt biztosan tudom), a centrifugális erő hatására. Bár úgy tudom, hogy ezt csak NMR mérésekkel lehet kimutatni. A C-13 koncentrációjának is hasonló megfontolások alapján változnia kellene (bár nem olvastam róla sehol se). Bár itt közbejátszik az is, hogy a C-13 a levegőben keletkezik a kozmikus sugárzás hatására, tehát a bányászott szán összetétele egész más, mint a légköri széné. A Földben található elemek esetében nem hiszem, hogy változna az izotópösszetétel. Őszintén, nem tudok a kérdésre válaszolni. Gergo 2006. január 26., 17:08 (CET)
Tiszta és keverék elemek
Az eredeti szövegből kivágtam és ide bemásoltam a következő részt: "Az ún. "tiszta elemek " csak egyetlen izotópból állnak, ezért atomtömegük egész szám: Be, F, Na, Al, P, Sc, Mn, Co, As, Y, Nb, Rh, I, Cs, Pr, Tb, Ho, Tm, Au, Bi.
A többi, több izotóp keverékéből álló, ún. "keverékelemek" atomtömegének ..." Ezt nem találtam helyesnek, mivel mindegyik elem atomtömege, a mesterséges elemek kivételével, tizedes szám, és ez arra utal, hogy mindegyik elem izotópok keveréke. --Csatazs vita 2011. november 11., 17:12 (CET)