„Ems” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rubinbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.4) (Bot: következő módosítása: ca:Ems
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Рака Эмс
36. sor: 36. sor:
[[af:Eems]]
[[af:Eems]]
[[ar:إمس]]
[[ar:إمس]]
[[be:Рака Эмс]]
[[bg:Емс]]
[[bg:Емс]]
[[br:Ems]]
[[br:Ems]]

A lap 2011. október 14., 07:30-kori változata

Ems
Közigazgatás
OrszágokNémetország Németország,
Hollandia Hollandia
Földrajzi adatok
Hossz371 km
Forrásszint134 m
Vízgyűjtő terület17 934 km²
ForrásGütersloch, Németország
TorkolatÉszaki-tenger
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ems témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Ems (ejtsd: emsz, latinul Amisia, hollandul Eems) Északnyugat-Németország és Északkelet-Hollandia egyik legjelentősebb folyója és nemzetközi víziútja. Vesztfáliában ered és Alsó-Szászországon keresztül éri el az Északi-tengert a Dollart öbölnél.

Az Ems mindösszesen 371 km hosszú, ebből 238 kilométer hajózható. A hagyomány szerint a folyam a güterslochi Holte-Strukenbock kastély kertjében ered. Az Emset négy szakaszra tagolja a földrajztudomány:

  • Felső-Ems (a forrástól a Linken-Hakenfähr melletti zúgóig)
  • Középső-Ems (Linken-Hakenfährtől Papenburgig)
  • Alsó-Ems (Papenburgtól az Delfzijlig)
  • Külső-Ems (Dellfzijltől a Ems-Nyugat bólyáig)

Kikötőgazdaság és tengeri hajózás

Az Ems a torkolatától kezdve Papenburgig nemzetközi tengeri hajózó útvonalnak minősül. A folyam mellett kiépült kikötők fontos nehézipari tevékenységek telephelyei és logisztikai bázisai. Ezek közül a legjelentősebb az úszó luxusszállodákat gyártó papenburgi Meyer hajógyár, illetve az emdeni autóterminál.

A tengeri hajók számára megfelelő vízmélység biztosítása érdekében Brinkum mellett egy duzzasztóművet építettek, amely Papenburgig képes 11 méteres vízmélységet biztosítani. A Papenburg alatti Ems-hidak szükség esetén felnyithatóak, míg az A31-es autópálya alagúttal keresztezi a víziutat.

Az Ems rendszeres duzzasztását az 1990-es évek eleje óta a környezetvédő szervek egyre erősebb tiltakozása kíséri, mivel az erősen ingadozó vízszint tönkretette a folyópart korábban gazdag élővilágát.