„A létező” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CocuBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.1) (Bot: következő eltávolítása: lt:Būtis
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé:
A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé:


* Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzészerveink számára.
* Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzékszerveink számára.


* A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. A gondolkodásnak, erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét.
* A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. A gondolkodásnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét.


A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű. Vegyük a következő két állítást:
A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű. Vegyük a következő két állítást:

A lap 2011. október 8., 20:26-kori változata

A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika problémakörébe tartozik.

A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé:

  • Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzékszerveink számára.
  • A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. A gondolkodásnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét.

A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű. Vegyük a következő két állítást:

  1. Én vagyok.
  2. Én nő vagyok.

A létige (lenni) mindkét mondatban más-más szerepet tölt be. Az első mondatban az alany létezését fejezi ki, a második mondatban az alanyt és a névszói állítmányt kapcsolja össze. Filozófiai nyelvben, a kétféle használatot egzisztenciális és kopulatív létigéknek nevezzük. E különbséget elsőként Arisztotelész ismerte fel.

Lásd még

Irodalom

Külső hivatkozások