„Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Munkássága: óriásbolygók 2
56. sor: 56. sor:
1953-ban a [[Vénusz]] légkörének fényjelenségeivel kezdett foglalkozni, de megfigyelései később nem nyertek igazolást.
1953-ban a [[Vénusz]] légkörének fényjelenségeivel kezdett foglalkozni, de megfigyelései később nem nyertek igazolást.
Ugyancsak tévedett, amikor a [[Mars (bolygó)|Mars]] poláris sapkáiról azt állította, hogy azok felhők.
Ugyancsak tévedett, amikor a [[Mars (bolygó)|Mars]] poláris sapkáiról azt állította, hogy azok felhők.
Később az óriásbolygókkal kezdett el foglalkozni.
Később az óriásbolygókkal kezdett el foglalkozni.
Ezek belső szerkezetére és hőmérsékletére vonatkozó elméleteket közölt.<ref name="élet"></ref>


== Főbb publikációi ==
== Főbb publikációi ==

A lap 2011. szeptember 16., 13:43-kori változata

Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev
Életrajzi adatok
Született1908. szeptember 2.
Szentpétervár
Elhunyt1983. február 27. (74 évesen)
Leningrád
SírhelyA Pulkovói Obszervatórium temetője
Ismeretes mint
Nemzetiségorosz orosz
GyermekekNyikolaj Kazanszkij
Iskolái
  • Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar
  • Szentpétervári Állami Egyetem
Tudományos fokozata fizikai és matematikai tudományok doktora
Szakmai kitüntetések
International Academy of Astronautics (1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev (oroszul: Николай Александрович Козырев, (Szentpétervár, 1908. szeptember 2. - Leningrád, 1983. február 27.) orosz csillagász.

Élete

Szentpéterváron született 1908-ban. 1928-ban végzett a Leningrádi Állami Egyetemen. Ez után a Pulkovói Obszervatóriumban kezdett el dolgozni. A 30-as évekbeli politikai tisztogatások során büntetőtáborba került. 1946-ban, 10 év fogság után szabadult.[1]

Munkássága

Kezdetben a csillaglégkörök fizikájával foglalkozott. Büntetőtábori fogsága alatt megfogalmazott egy elméletet a csillagok energiatermelésére vonatkozóan.[1] Szabadulása után a Hold tranziens jelenségeivel foglalkozott. 1953-ban a Vénusz légkörének fényjelenségeivel kezdett foglalkozni, de megfigyelései később nem nyertek igazolást. Ugyancsak tévedett, amikor a Mars poláris sapkáiról azt állította, hogy azok felhők. Később az óriásbolygókkal kezdett el foglalkozni. Ezek belső szerkezetére és hőmérsékletére vonatkozó elméleteket közölt.[1]

Főbb publikációi

  • N.A.Kozyrev, On the Nightglow of Venus, Izvestiya Krymskoi Astrofizicheskoi Observatorii, Vol 12
  • N.A.Kozyrev, Molecular Absorption in the Violet Part of the Spectrum of Venus Krymskoi Astrofizicheskoi Observatorii, Vol 12
  • N.A.Kozyrev, Selected Works, published by Leningrad State Univ., 1991. 488 p.
  • N.A.Kozyrev, V.V.Nasonov, On some properties of time, discovered by astronomical observations, in Problemy issledovaniya vselennoi, 1980, (Russian lang.)
  • N.A.Kozyrev, Possibility of experimental study of properties of time, Pulkovo, September 1967 (txt fájl)
  • N.A.Kozyrev, Sources of Stellar Energy and the Theory of the Internal Constitution of Stars, In: Progress in Physics, 2005, v.3, 61-99.

Források

  1. a b c Élet és Tudomány. LXVI. évf. 35. szám. 1111. oldal.

További információk