„Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Euty (vitalap | szerkesztései) →Munkássága: gulag |
Euty (vitalap | szerkesztései) →Munkássága: óriásbolygók 2 |
||
56. sor: | 56. sor: | ||
1953-ban a [[Vénusz]] légkörének fényjelenségeivel kezdett foglalkozni, de megfigyelései később nem nyertek igazolást. |
1953-ban a [[Vénusz]] légkörének fényjelenségeivel kezdett foglalkozni, de megfigyelései később nem nyertek igazolást. |
||
Ugyancsak tévedett, amikor a [[Mars (bolygó)|Mars]] poláris sapkáiról azt állította, hogy azok felhők. |
Ugyancsak tévedett, amikor a [[Mars (bolygó)|Mars]] poláris sapkáiról azt állította, hogy azok felhők. |
||
Később az óriásbolygókkal kezdett el foglalkozni. |
Később az óriásbolygókkal kezdett el foglalkozni. |
||
Ezek belső szerkezetére és hőmérsékletére vonatkozó elméleteket közölt.<ref name="élet"></ref> |
|||
== Főbb publikációi == |
== Főbb publikációi == |
A lap 2011. szeptember 16., 13:43-kori változata
Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1908. szeptember 2. Szentpétervár |
Elhunyt | 1983. február 27. (74 évesen) Leningrád |
Sírhely | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | orosz |
Gyermekek | Nyikolaj Kazanszkij |
Iskolái |
|
Tudományos fokozat | a fizikai és matematikai tudományok doktora |
Szakmai kitüntetések | |
International Academy of Astronautics (1970) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev témájú médiaállományokat. |
Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev (oroszul: Николай Александрович Козырев, (Szentpétervár, 1908. szeptember 2. - Leningrád, 1983. február 27.) orosz csillagász.
Élete
Szentpéterváron született 1908-ban. 1928-ban végzett a Leningrádi Állami Egyetemen. Ez után a Pulkovói Obszervatóriumban kezdett el dolgozni. A 30-as évekbeli politikai tisztogatások során büntetőtáborba került. 1946-ban, 10 év fogság után szabadult.[1]
Munkássága
Kezdetben a csillaglégkörök fizikájával foglalkozott. Büntetőtábori fogsága alatt megfogalmazott egy elméletet a csillagok energiatermelésére vonatkozóan.[1] Szabadulása után a Hold tranziens jelenségeivel foglalkozott. 1953-ban a Vénusz légkörének fényjelenségeivel kezdett foglalkozni, de megfigyelései később nem nyertek igazolást. Ugyancsak tévedett, amikor a Mars poláris sapkáiról azt állította, hogy azok felhők. Később az óriásbolygókkal kezdett el foglalkozni. Ezek belső szerkezetére és hőmérsékletére vonatkozó elméleteket közölt.[1]
Főbb publikációi
- N.A.Kozyrev, On the Nightglow of Venus, Izvestiya Krymskoi Astrofizicheskoi Observatorii, Vol 12
- N.A.Kozyrev, Molecular Absorption in the Violet Part of the Spectrum of Venus Krymskoi Astrofizicheskoi Observatorii, Vol 12
- N.A.Kozyrev, Selected Works, published by Leningrad State Univ., 1991. 488 p.
- N.A.Kozyrev, V.V.Nasonov, On some properties of time, discovered by astronomical observations, in Problemy issledovaniya vselennoi, 1980, (Russian lang.)
- N.A.Kozyrev, Possibility of experimental study of properties of time, Pulkovo, September 1967 (txt fájl)
- N.A.Kozyrev, Sources of Stellar Energy and the Theory of the Internal Constitution of Stars, In: Progress in Physics, 2005, v.3, 61-99.