„A cigánybáró (daljáték)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: it:Der Zigeunerbaron
JackieBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: ru:Цыганский барон
68. sor: 68. sor:
[[pl:Baron cygański]]
[[pl:Baron cygański]]
[[ro:Voievodul țiganilor]]
[[ro:Voievodul țiganilor]]
[[ru:Цыганский барон]]
[[sk:Cigánsky barón]]
[[sk:Cigánsky barón]]
[[tr:Çingene Baron]]
[[tr:Çingene Baron]]

A lap 2011. augusztus 11., 20:18-kori változata

A cigánybáró
(Der Zigeunerbaron)
operett
A cigánybáró plakátja
A cigánybáró plakátja
Eredeti nyelvnémet
AlapműJókai Mór Sáffi című novellája
ZeneIfj. Johann Strauss
LibrettóIgnaz Schnitzer
Főbb bemutatók1885Theater an der Wien

A Wikimédia Commons tartalmaz A cigánybáró témájú médiaállományokat.

Johann Strauss daljátéka 3 felvonásban, 5 képben. Szövegét J. Schnitzler írta Jókai Mór novellája nyomán.

A mű története

Johann Strauss 1884-ben Magyarországon járt: Pesten vezényelte egyik operettjét. Ez alkalommal felesége tanácsára meglátogatta a „leghíresebb magyart”: Jókai Mórt.

A cigánybáró meséje már készen állt. Strauss magával vitte Jókai novelláját, lefordította németre és Schnitzler, az ügyes színházi szakember gyorsan átformálta librettóvá. A művet 1885-ben mutatták be Bécsben. Néhány hónappal később már a pesti Népszínház tűzte műsorára.

A kor és környezet

A cigánybáró – a színlap tanúsága szerint – a 18. században játszódik, tehát abban az időben, mikor Magyarország megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, mely föléli, elpusztítja azt is, amit a basák, bégek, agák még meghagytak…

Jókai a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű” elemek szépen beültek birtokaikba, a kúriákba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak.

Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek a 48 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját.

Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel Jókai műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái.

Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az 1867-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, mely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi.

Szereplők

  • Zsupán Kálmán (bariton)
  • Arzéna (szoprán)
  • Mirabella (mezzoszoprán)
  • Ottokár (tenor)
  • Gróf Carnero (bariton)
  • Czipra (alt)
  • Szaffi (szoprán)
  • Barinkay Sándor (tenor)
  • Gábor diák (bariton)
  • Hírnök
  • Kancellár
  • Zsiga, Zsupán szolgája
  • Suszter
  • cigányok, parasztok, katonák

Külső hivatkozások

Olvasónapló – Johann Strauss: A Cigánybáró