„Szekrény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: br:Pres |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
[[Kategória:Bútorok]] |
[[Kategória:Bútorok]] |
||
⚫ | |||
[[bat-smg:Šieps]] |
[[bat-smg:Šieps]] |
||
[[be:Буфет]] |
[[be:Буфет]] |
||
[[be-x-old:Буфэт]] |
[[be-x-old:Буфэт]] |
||
[[bg:Гардероб]] |
[[bg:Гардероб]] |
||
[[br:Pres]] |
|||
[[ca:Armari]] |
[[ca:Armari]] |
||
[[cs:Skříň]] |
[[cs:Skříň]] |
||
[[da:Skab]] |
[[da:Skab]] |
||
[[de:Schrank]] |
[[de:Schrank]] |
||
⚫ | |||
[[eo:Ŝranko]] |
[[eo:Ŝranko]] |
||
[[es:Armario]] |
[[es:Armario]] |
A lap 2011. június 8., 23:09-kori változata
A szekrény bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az ókor népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd ajtóval) a rómaiaknál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a polcokat, fiókokat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a középkorban, midőn a falban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az épület alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos palotahomlokzattal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a reneszánsz korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.