„Kelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kiegészítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
===Köznapi értelmezés=== |
===Köznapi értelmezés=== |
||
A ''kelme'' fogalmán a köznyelv általában a ruházati vagy esetleg lakástextília céljára készült szöveteket érti. Például a Magyar értelmező kéziszótár<ref>{{cite book|title=Magyar értelmező kéziszótár|author=Juhász J., Szőke I., O. Nagy G., Kovalovszky M.|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|edition=3., változatlan kiadás|year=1978|id=ISBN 963 05 1588 1}}</ref> – erősen leszűkített – meghatározása szerint "felsőruházatnak való méteráru, különösen szövet", vagyis eszerint csak a [[szövőgép]]en készült |
A ''kelme'' fogalmán a köznyelv általában a ruházati vagy esetleg lakástextília céljára készült szöveteket érti. Például a Magyar értelmező kéziszótár<ref>{{cite book|title=Magyar értelmező kéziszótár|author=Juhász J., Szőke I., O. Nagy G., Kovalovszky M.|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|edition=3., változatlan kiadás|year=1978|id=ISBN 963 05 1588 1}}</ref> – erősen leszűkített – meghatározása szerint "felsőruházatnak való méteráru, különösen szövet", vagyis eszerint csak a (felső)ruházati célra és elsősorban a [[szövőgép]]en készült textiltermékek tartoznának ide. |
||
===Szaknyelvi értelmezés=== |
===Szaknyelvi értelmezés=== |
||
A lap 2011. március 20., 11:18-kori változata
A kelme a textilanyagok egy jellegzetes megjelenési formája: szálakból vagy fonalakból, a textilipar valamelyik eljárásával előállított összefüggő szerkezet, sík vagy cső alakú termék.
Értelmezések
Köznapi értelmezés
A kelme fogalmán a köznyelv általában a ruházati vagy esetleg lakástextília céljára készült szöveteket érti. Például a Magyar értelmező kéziszótár[1] – erősen leszűkített – meghatározása szerint "felsőruházatnak való méteráru, különösen szövet", vagyis eszerint csak a (felső)ruházati célra és elsősorban a szövőgépen készült textiltermékek tartoznának ide.
Szaknyelvi értelmezés
A textilipar szaknyelvében ezzel szemben a kelme sokkal szélesebb értelemben használatos, ugyanis ott ez a szó összefoglaló neve a szálakból vagy fonalakból, textilipari eljárásokkal készült síklap vagy cső alakú készítményeknek, függetlenül attól az eljárástól, amellyel elérik, hogy az eredetileg laza szálakból ill. különálló fonalakból stabil, összefüggő felület alakuljon ki. Így egyaránt ide tartoznak
- a szövetek,
- a kötött termékek,
- a fonatolással készült termékek,
- a csipkék,
- a nemszőtt kelmék és
- a nemezek.
Fogalmilag a „kelme” szó így megfelel például az angol fabric[2], a német Flächengebilde[3], az olasz tessuto[4] szakkifejezéseknek.
Kritikus vélemények
Szakemberek között is van vita a kelme szó e kiterjesztett értelmezéséről. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez csak a kötött kelmék vagy a nemszőtt kelmék megjelölésénél indokolt, mert a többi eljárással készült termékeknek önálló neve van (szövet, fonat, csipke, nemez). Azonban amikor általában kell egy termékről beszélni, aminél nem ismert, vagy nem jellemző a gyártási mód, akkor igen hasznos ez az általános, mindent vagy bármit magában foglaló elnevezés. A vizsgálati módszerek között például számos olyan eljárás van, amelyet a próbadarabon ugyanúgy kell elvégezni, akármilyen módszerrel készítették is – ilyen például a területi sűrűség mérése, azaz az 1 m2 területre eső tömeg maghatározása –; ez esetben a gyakorlatban is a kelmevizsgálat kifejezés használatos.
Egyes szakszövegekben találkozunk a „laptermék” kifejezéssel, ami a német „Flächengebilde” szolgai fordítása. Minthogy a magyar „kelme” teljesen megfelel ennek az értelmezésnek, helyesebb az erőltetett fordítás helyett az eredeti magyar szót használni. Ezt annál is inkább alátámasztja az, hogy a textilipari eljárásokkal nem csak lapokat, hanem cső alakú szerkezeteket is előállítanak (mint például zsákokat, tömlőket, harisnyát stb.).
Források
- ↑ Juhász J., Szőke I., O. Nagy G., Kovalovszky M.. Magyar értelmező kéziszótár, 3., változatlan kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 1588 1 (1978)
- ↑ Textília (angol nyelven)
- ↑ Hofer, A.. Textil- und Modelexikon. Deutsche Fachverlag. ISBN 3-87150-518-8 (1997)
- ↑ Keller, A.H.. I.T.S. Textile guide. Vol. 2. Textilwörterbuch in 6 Sprachen. International Textie Service Ltd., Zürich (1965)