„Zapotékok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Rita (vitalap | szerkesztései) a Kép áthelyezése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett – logografikus – írást használtak. |
A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett – logografikus – írást használtak. |
||
Civilizációjuk fénypontját i. sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen. |
Civilizációjuk fénypontját i. sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen. |
||
Az |
Az [[i. e. 3. század]]ban az olmékok örökébe lépő mexikói zapoték civilizáció vallási, szertartási központja Monte Albán, az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épült. A templomváros építészeti csoda, amely magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő [[piramis]]együttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. Monte Albán a vallási [[kultusz]] és a katonai győzelmi ünnepek színhelyéül szolgált. A [[3. század|3]]-[[7. század]] között a zapoték nemzet fővárosaként 25 ezer ember otthona volt. |
||
{{-}} |
{{-}} |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*John P. Schmal: The Mixtecs And Zapotecs: Two Enduring Cultures Of Oaxaca |
*John P. Schmal: The Mixtecs And Zapotecs: Two Enduring Cultures Of Oaxaca |
||
A lap 2011. február 28., 12:58-kori változata
A zapoték civilizáció a hegyes Monte Albán (Mexikó, Oaxaca állam) közelében, az olmék birodalom hanyatlása idején kezdett felemelkedni, és az i. e. 3-2. század táján politikai és katonai hatalmukat kiterjesztették a partmenti területekre is. Értékes kereskedelmi láncolatot hoztak létre, s a tőlük délre fekvő maja civilizációval hosszú időn keresztül cserekereskedelmet folytattak.
A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett – logografikus – írást használtak.
Civilizációjuk fénypontját i. sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen.
Az i. e. 3. században az olmékok örökébe lépő mexikói zapoték civilizáció vallási, szertartási központja Monte Albán, az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épült. A templomváros építészeti csoda, amely magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő piramisegyüttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. Monte Albán a vallási kultusz és a katonai győzelmi ünnepek színhelyéül szolgált. A 3-7. század között a zapoték nemzet fővárosaként 25 ezer ember otthona volt.
Forrás
- John P. Schmal: The Mixtecs And Zapotecs: Two Enduring Cultures Of Oaxaca