„Külón” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „'''Külón''' (görögül: Κύλων) athéni eupatrida (nemesi származású) államférfi, az i. e. 640-es olimpiai játékok győztese, az athéni …” |
a r2.5.2) (Bot: következő módosítása: en:Cylon of Athens |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
[[Kategória:Ókori görög politikusok]] |
[[Kategória:Ókori görög politikusok]] |
||
<!-- this translation is probably wrong //--> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[bg:Килон]] |
[[bg:Килон]] |
||
[[ca:Ciló (polític)]] |
[[ca:Ciló (polític)]] |
||
16. sor: | 18. sor: | ||
[[es:Cilón]] |
[[es:Cilón]] |
||
[[fr:Cylon]] |
[[fr:Cylon]] |
||
⚫ | |||
[[he:קילון]] |
[[he:קילון]] |
||
⚫ | |||
[[nl:Cylon]] |
[[nl:Cylon]] |
||
[[pl:Kylon]] |
[[pl:Kylon]] |
||
[[pt:Cilón]] |
[[pt:Cilón]] |
||
[[ru:Килон]] |
[[ru:Килон]] |
||
[[sh:Kilon]] |
[[sh:Kilon]] |
A lap 2010. december 11., 22:52-kori változata
Külón (görögül: Κύλων) athéni eupatrida (nemesi származású) államférfi, az i. e. 640-es olimpiai játékok győztese, az athéni történelem első megbízhatóan datált eseményének, a külóni vérbűnnek a névadója.
I. e. 632-ben puccsot kísérelt meg Athénban apósa, a megarai türannosz, Theagenész támogatásával. A delphoi jósda azt tanácsolta neki, hogy Athénban a hatalmat a Zeusz tiszteletére rendezett fesztivál idején kaparintsa meg, amit Külón az olimpia játékokként értelmezett. A puccs azonban sikertelen volt, Külón és hívei az akropoliszi Pallasz Athéné-templomban kerestek menedéket. Külónnak és testvérének sikerült elmenekülnie, a híveket azonban a kilenc arkhón sarokba szorította. Plutarkhosz és Thuküdidész írásai szerint az arkhónok meggyőzték őket, hogy hagyják el a templomot és feleljenek bűneikért, cserébe pedig megkímélik az életüket.
A vádlottakat az éhhalál fenyegette, ezért beadták a derekukat, de a biztonság kedvéért a templom szobrához csatlakoztatott kötelet kötöttek magukra, így biztosítva, hogy a templom tisztaságát mélyen tisztelő athéniak ne árthassanak nekik. Ugyancsak Plutarkhosz szerint, a templomból kifelé menet a kötél magától elszakadt, amit a Megaklész által vezetett arkhónok úgy értelmeztek, hogy az istennő megtagadja a hozzá könyörgők akaratát, ezért megkövezték őket (Hérodotosz és Thuküdidész ugyanakkor nem említi a kötél elszakadását, csupán az athéniak megszegett ígéretét).
Megaklészt és szövetségeseit, az Alkmaiónidákat száműzték a városból a könyörgők meggyilkolása elleni törvény megsértéséért. Az Alkamaiónidákat miazmával (fertőzéssel) is megátkozták, amelyet még a később újra hatalomra kerülő generációk is örököltek.