„Tebriz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása |
a kisebb formai javítások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Blue mosque.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A Kék mecset egy részlete]] |
[[Fájl:Blue mosque.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A Kék mecset egy részlete]] |
||
[[Fájl:Shabestan masjed-e-jomeh tabriz.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|]] |
[[Fájl:Shabestan masjed-e-jomeh tabriz.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|]] |
||
[[Fájl:Tabriz-BlueMosque-05.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Kék mecset]] |
[[Fájl:Tabriz-BlueMosque-05.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Kék mecset]] |
||
[[Fájl:Arg Alishah, Tabriz.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Tebriz, Ark]] |
[[Fájl:Arg Alishah, Tabriz.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Tebriz, Ark]] |
||
'''Tebriz''' ([[Perzsa nyelv|perzsa]] '''تبریز''', [[Azeri nyelv|azeri]] '''تبریز''') a legnagyobb város [[Irán]] északnyugati részében, [[Kelet-Azerbajdzsán tartomány]] székhelye. |
'''Tebriz''' ([[Perzsa nyelv|perzsa]] '''تبریز''', [[Azeri nyelv|azeri]] '''تبریز''') a legnagyobb város [[Irán]] északnyugati részében, [[Kelet-Azerbajdzsán tartomány]] székhelye. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
A [[Kaszpi-tenger]] déli részétől keletre, a [[Szahand]] vulkáni kúpjától északra, az [[Ejnali]] hegytől délre helyezkedik el, a [[Komur]] (Mehran) és az [[Adzsi]] folyók találkozásánál. |
A [[Kaszpi-tenger]] déli részétől keletre, a [[Szahand]] vulkáni kúpjától északra, az [[Ejnali]] hegytől délre helyezkedik el, a [[Komur]] (Mehran) és az [[Adzsi]] folyók találkozásánál. |
||
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, [[földrengés]]zónában. |
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, [[földrengés]]zónában.<ref name="britannica.com">[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/579865/Tabriz Encyclopedia Britannica. "Tabriz", Online Edition, 2007]</ref> |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
Népessége a 2007-es népszámlálás szerint mintegy 1,6 millió, ezzel Irán negyedik legnagyobb városa ([[Teherán]], [[Mashad]] és [[Iszfahán]] után).<ref>[http://amar.sci.org.ir/Detail.aspx?Ln=F&no=258263&S=GW Statistical Center of Iran: Results of national 2007 census]</ref> |
Népessége a 2007-es népszámlálás szerint mintegy 1,6 millió, ezzel Irán negyedik legnagyobb városa ([[Teherán]], [[Mashad]] és [[Iszfahán]] után).<ref>[http://amar.sci.org.ir/Detail.aspx?Ln=F&no=258263&S=GW Statistical Center of Iran: Results of national 2007 census]</ref> |
||
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, [[földrengés]]zónában. |
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, [[földrengés]]zónában.<ref name="britannica.com"/> |
||
==Története== |
== Története == |
||
Már a [[7. század|7.]]-[[8. század]]ban lakott helynek írták le. |
Már a [[7. század|7.]]-[[8. század]]ban lakott helynek írták le. |
||
[[Marco Polo]] [[1298]]-ban emlékirataiban Tebriz nevét '''Taurisz''' néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van". |
[[Marco Polo]] [[1298]]-ban emlékirataiban Tebriz nevét '''Taurisz''' néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van". |
||
| 29. sor: | 28. sor: | ||
[[1514]]-ben a törökök törtek a városra, s [[Isztambul]]ba hurcolták tudósait, művészeit és kézműveseit is. |
[[1514]]-ben a törökök törtek a városra, s [[Isztambul]]ba hurcolták tudósait, művészeit és kézműveseit is. |
||
Két évszázad múlva Abbasz Sah Tebrizt Perzsiához csatolta. Tebrizér sokáig heves politikai és katonai harcok dúltak, melyekbe időközben az oroszok is bekapcsolódtak és csak [[1918]]-ban vonultak vissza. Azóta végleg a perzsa birodalomhoz tartozik, bár közben a [[II. világháború]] alatt a szovjet csapatok biztonsági okokra hivatkozva megszállták a várost. [[1946]]-ban kivonulásuk után Azerbajdzsán tartomány lakói kikiáltották a népi köztársaságot. A sah csapatai ekkor egészen az [[Araksz-folyó]]ig nyomultak előre és véresen leszámoltak a demokratikus erőkkel. |
Két évszázad múlva Abbasz Sah Tebrizt Perzsiához csatolta. Tebrizér sokáig heves politikai és katonai harcok dúltak, melyekbe időközben az oroszok is bekapcsolódtak és csak [[1918]]-ban vonultak vissza. Azóta végleg a perzsa birodalomhoz tartozik, bár közben a [[II. világháború]] alatt a szovjet csapatok biztonsági okokra hivatkozva megszállták a várost. [[1946]]-ban kivonulásuk után Azerbajdzsán tartomány lakói kikiáltották a népi köztársaságot. A sah csapatai ekkor egészen az [[Araksz-folyó]]ig nyomultak előre és véresen leszámoltak a demokratikus erőkkel. |
||
Tebriz műemlék épületeit az itt folyó harcok erősen megritkították. A város ma nagy ipari és közlekedési központ, kedves kisvárosias hangulattal. |
Tebriz műemlék épületeit az itt folyó harcok erősen megritkították. A város ma nagy ipari és közlekedési központ, kedves kisvárosias hangulattal. |
||
==Nevezetességek== |
== Nevezetességek == |
||
* '''Kék-mecset''' (Masdzsid-Kabud) - [[1465]]-ben épült, de később a hódítók és a földrengések sokat romboltak rajta. [[1967]]-[[1968]]-ban restarálták és eredeti formájában helyreállították. |
* '''Kék-mecset''' (Masdzsid-Kabud) - [[1465]]-ben épült, de később a hódítók és a földrengések sokat romboltak rajta. [[1967]]-[[1968]]-ban restarálták és eredeti formájában helyreállították. |
||
Nevét díszes kék csempével borított főkapujáról kapta. |
Nevét díszes kék csempével borított főkapujáról kapta. |
||
[[Fájl:Tabriz City Hall.jpg|bélyegkép|jobbra|A Tabrizi városháza, amelyet [[1934]]-ben Arfa'ol molk épített, német mérnökök segítségével.]] |
[[Fájl:Tabriz City Hall.jpg|bélyegkép|jobbra|A Tabrizi városháza, amelyet [[1934]]-ben Arfa'ol molk épített, német mérnökök segítségével.]] |
||
* '''Vár''' (Ark) - Helyén a [[14. század]]ban még mecset emelkedett, melyet földrengés pusztított el. Ennek romjaira épült rá a 42 méter magasságú falakkal övezett erős várkastély, melynek tornyainak ma már csak a maradványai láthatók. |
* '''Vár''' (Ark) - Helyén a [[14. század]]ban még mecset emelkedett, melyet földrengés pusztított el. Ennek romjaira épült rá a 42 méter magasságú falakkal övezett erős várkastély, melynek tornyainak ma már csak a maradványai láthatók. |
||
| 45. sor: | 43. sor: | ||
* Péntek-mecset - a bazár területén áll. Többször is átépítették. |
* Péntek-mecset - a bazár területén áll. Többször is átépítették. |
||
==Források== |
== Források == |
||
* Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963 243 133 2 |
* Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963 243 133 2 |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://kitekinto.hu/galeria/iran_kevesse_ismert_szegletei/5/ A tebrezi Kék mecset belülről (fotó)] |
* [http://kitekinto.hu/galeria/iran_kevesse_ismert_szegletei/5/ A tebrezi Kék mecset belülről (fotó)] |
||
{{Fordítás|en|Tabriz|oldid=258623796}} |
{{Fordítás|en|Tabriz|oldid=258623796}} |
||
[[Kategória:Irán települései]] |
[[Kategória:Irán települései]] |
||
{{Link FA|fa}} |
{{Link FA|fa}} |
||
[[en:Tabriz]] |
[[en:Tabriz]] |
||
[[ar:تبريز]] |
[[ar:تبريز]] |
||
A lap 2010. június 21., 23:48-kori változata
Tebriz (perzsa تبریز, azeri تبریز) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
Fekvése
A Kaszpi-tenger déli részétől keletre, a Szahand vulkáni kúpjától északra, az Ejnali hegytől délre helyezkedik el, a Komur (Mehran) és az Adzsi folyók találkozásánál.
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, földrengészónában.[1]
Népessége
Népessége a 2007-es népszámlálás szerint mintegy 1,6 millió, ezzel Irán negyedik legnagyobb városa (Teherán, Mashad és Iszfahán után).[2]
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, földrengészónában.[1]
Története
Már a 7.-8. században lakott helynek írták le.
Marco Polo 1298-ban emlékirataiban Tebriz nevét Taurisz néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van".
A 13. században a mongol hódítók székhelye volt, mely az akkori kultúrálisélet központja volt.
A 14. században Timur Lenk hódította és tartományi székhelyévé tette.
A 15. század elején türkmén uralom alá került, ekkor újra főváros lett.
1514-ben a törökök törtek a városra, s Isztambulba hurcolták tudósait, művészeit és kézműveseit is.
Két évszázad múlva Abbasz Sah Tebrizt Perzsiához csatolta. Tebrizér sokáig heves politikai és katonai harcok dúltak, melyekbe időközben az oroszok is bekapcsolódtak és csak 1918-ban vonultak vissza. Azóta végleg a perzsa birodalomhoz tartozik, bár közben a II. világháború alatt a szovjet csapatok biztonsági okokra hivatkozva megszállták a várost. 1946-ban kivonulásuk után Azerbajdzsán tartomány lakói kikiáltották a népi köztársaságot. A sah csapatai ekkor egészen az Araksz-folyóig nyomultak előre és véresen leszámoltak a demokratikus erőkkel.
Tebriz műemlék épületeit az itt folyó harcok erősen megritkították. A város ma nagy ipari és közlekedési központ, kedves kisvárosias hangulattal.
Nevezetességek
- Kék-mecset (Masdzsid-Kabud) - 1465-ben épült, de később a hódítók és a földrengések sokat romboltak rajta. 1967-1968-ban restarálták és eredeti formájában helyreállították.
Nevét díszes kék csempével borított főkapujáról kapta.
- Vár (Ark) - Helyén a 14. században még mecset emelkedett, melyet földrengés pusztított el. Ennek romjaira épült rá a 42 méter magasságú falakkal övezett erős várkastély, melynek tornyainak ma már csak a maradványai láthatók.
- Péntek-mecset - a bazár területén áll. Többször is átépítették.
Források
- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963 243 133 2
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tabriz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.