„Pan-STARRS” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
==Tudományos jelentősége== |
==Tudományos jelentősége== |
||
A fő célként meghatározott [[földsúroló kisbolygó]]k felfedezésén kívül számos tudományos eredmény várható a program melléktermékeként. |
A fő célként meghatározott [[földsúroló kisbolygó]]k felfedezésén kívül számos tudományos eredmény várható a program melléktermékeként. |
||
A [[Naprendszer]]en belül főleg az eddig ismeretlen [[kisbolygó]]k és [[üstökös]]ök, |
A [[Naprendszer]]en belül főleg az eddig ismeretlen [[kisbolygó]]k és [[üstökös]]ök felfedezésére lehet számítani Az 1 km átmérőjű földsúroló kisbolygók szinte mindegyikét, de a 300 méternél nagyobbak nagy részét is kées lesz felfedezni. Körülbelül {{szám|10000000}} kisbolygó (300 méteres átmérő felett), ezen belül {{szám|100000}} [[Trójai kisbolygó]] (eddig körülbelül 1800-at ismerünk), 1000 [[Kentaur kisbolygó]] és a [[Kuiper-öv]] {{szám|20000}} kisbolygója (ebből 800 ismert) fedezhető fel a távcsővel. |
||
A Naprendszeren kívül |
A Naprendszeren kívül sok, eddig ismeretlen [[változócsillag]] ([[Tejútrendszer]]ünk mellett a legközelebbi [[extragalaxis]]okban is), ezeknek segítségével néhány, eddig ismeretlen [[törpegalaxis]] és esetleg [[sötét galaxis]] felfedezése várható. |
||
A halvány csillagok [[sajátmozgás]]ának és [[parallaxis]]ának mérésével nagyon sok közeli csillag távolságát lehet pontosabban megmérni, valamint közelben lévő nagyon halvány csillagok (vörös és [[barna törpe|barna törpék]]) is felfedezhetőek, így a Nap közvetlen környezetének a jelenleginél pontosabb térbeli modellje is megalkotható. |
|||
Az új [[cefeida|cefeidák]] és [[fedési kettőscsillag]]ok felfedezésével a közeli galaxisok távolságát lehet pontosabban meghatározni. [[Gravitációs mikrolencse]]-jelenségek és eruptív változócsillagok is nagy mennyiségben kerülhetnek terítékre. A [[Fedési exobolygó]]k felfedezésére is lehetőség nyílik, a távcső érzékenysége lehetővé teszi egy barna törpe körül keringő föld méretű bolygó felfedezését is. |
|||
Igen nagy mennyiségű extragalaktikus [[Ia típusú szupernóva]] korai felfedezése is várható, melyek [[standard gyertya]]ként a [[Világegyetem tágulása|Világegyetem tágulásának]] ütemét segítenek meghatározni. |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
A lap 2010. június 19., 01:46-kori változata
A Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System, azaz Panoráma-felmérő távcső és gyors reagálású rendszer) egy égboltfelmérési program. Az Egyesült Államok Légiereje által finanszírozott program elsődleges célja olyan földközeli objektumok (elsősorban földsúroló kisbolygók) felfedezése, melyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a földi életre, emellett számos egyéb égitest felfedezése is várható.
Két részletben tervezik megvalósítani, először a PS1 jelű, egy 1,8 méter átmérőjű prototípust építették meg, 2008-ra a (régi LURE obszervatórium déli kupolájában - Haleakala, Maui, Hawaii), ez a tesztidőszak után a rendszeres üzemet 2010 júniusában kezdte meg.[1] 2011-re készül el négy ugyanilyen, párhuzamosított távcsőből álló rendszer (PS4), melynek fénygyűjtő képessége egy 3,6 méteres távcsőének felel meg.
Már a PS1 távcső látómezeje is igen nagy, 3°, a rajta lévő érzékelő pedig az eddig épített legnagyobb digitális kamera: 4096 CCD-érzékelője összesen 1,4 Gigapixeles. A leghalványabb észlelhető objektumok 24 magnitúdósak.[2]
Tudományos jelentősége
A fő célként meghatározott földsúroló kisbolygók felfedezésén kívül számos tudományos eredmény várható a program melléktermékeként. A Naprendszeren belül főleg az eddig ismeretlen kisbolygók és üstökösök felfedezésére lehet számítani Az 1 km átmérőjű földsúroló kisbolygók szinte mindegyikét, de a 300 méternél nagyobbak nagy részét is kées lesz felfedezni. Körülbelül 10 000 000 kisbolygó (300 méteres átmérő felett), ezen belül 100 000 Trójai kisbolygó (eddig körülbelül 1800-at ismerünk), 1000 Kentaur kisbolygó és a Kuiper-öv 20 000 kisbolygója (ebből 800 ismert) fedezhető fel a távcsővel.
A Naprendszeren kívül sok, eddig ismeretlen változócsillag (Tejútrendszerünk mellett a legközelebbi extragalaxisokban is), ezeknek segítségével néhány, eddig ismeretlen törpegalaxis és esetleg sötét galaxis felfedezése várható. A halvány csillagok sajátmozgásának és parallaxisának mérésével nagyon sok közeli csillag távolságát lehet pontosabban megmérni, valamint közelben lévő nagyon halvány csillagok (vörös és barna törpék) is felfedezhetőek, így a Nap közvetlen környezetének a jelenleginél pontosabb térbeli modellje is megalkotható.
Az új cefeidák és fedési kettőscsillagok felfedezésével a közeli galaxisok távolságát lehet pontosabban meghatározni. Gravitációs mikrolencse-jelenségek és eruptív változócsillagok is nagy mennyiségben kerülhetnek terítékre. A Fedési exobolygók felfedezésére is lehetőség nyílik, a távcső érzékenysége lehetővé teszi egy barna törpe körül keringő föld méretű bolygó felfedezését is.
Igen nagy mennyiségű extragalaktikus Ia típusú szupernóva korai felfedezése is várható, melyek standard gyertyaként a Világegyetem tágulásának ütemét segítenek meghatározni.
Lásd még
Külső hivatkozások
Lábjegyzetek
- ↑ Pan-STARRS Asteroid Hunter and Sky Surveyor Now Fully Operational (angol nyelven). Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics, 2010. június 16. (Hozzáférés: 2010. június 18.)
- ↑ Scanning the Skies with 1.4 Gigapixels (angol nyelven). The Daily Galaxy, 2008. november 29. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
