„Káldor–Hicks-hatékonyság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a csonk-közgazd cseréje
még talán folytatom
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Kaldor-Hicks-en.svg|bélyegkép|300px|jobbra|A Pareto-javítások a Káldor-Hicks javítások egy alesetét jelentik]]
[[Kép:Kaldor-Hicks-en.svg|bélyegkép|300px|jobbra|A Pareto-javítások a Káldor-Hicks javítások egy alesetét jelentik]]
A '''Káldor-Hicks hatékonyság''' ([[Káldor Miklós]]ról és [[John Hicks]]ről elnevezve) a gazdasági hatékonyság egy típusa, amely hasonló a [[Pareto-hatékonyság]]hoz, feltételei viszont kevésbé szigorúak.
A '''Káldor-Hicks hatékonyság''' ([[Káldor Miklós]]ról és [[John Hicks]]ről elnevezve) a gazdasági hatékonyság egy típusa, amely hasonló a [[Pareto-hatékonyság]]hoz, feltételei viszont kevésbé szigorúak. Egy végállapot Káldor-Hicks (K-H) értelemben hatékony, ha a gazdasági beavatkozás hatására a társadalom jóléte összesített szinten javul.

==Értelmezése==

Gyakran szokás a K-H hatékonyságot a [[Pareto-hatékonyság]]gal, a K-H javítást a Pareto-javítással összehasonlítani.

Példaként tegyük fel, hogy egy zárt gazdasági rendszerben összesen két szereplő van (A és B), és 100 forint elosztható vagyon. Osszuk el kezdetben ezt a vagyont A és B között úgy, hogy a szereplők rendre 20 és 80 forintot kapnak. Más forrásból helyezzünk a rendszerbe további 10 forintot és osszuk újra a vagyont olyanképpen, hogy A 31 forintot, B pedig 79 forintot kap. Látható, hogy ez a változás nem Pareto-javítás, hiszen B jóléte romlott. Ám K-H értelemben javítottunk a hatékonyságon, mert a társadalom jóléte összesített szinten javult, továbbá alkufolyamat során kialakulhat olyan végállapot, mely az eredeti állapothoz képest Pareto-javításnak minősül. A szereplő felajánlhat B-nek 1 és 21 forint közötti összeget azért, hogy B szereplő elfogadja helyzetét.

A példából is látszik, hogy a Pareto-javítások halmaza a K-H javítások (szűk) részhalmaza (lásd az ábrát).



A [[Pareto-hatékonyság]] azt jelenti, hogy legalább egyvalaki jobb helyzetbe kerül, miközben senki sem kerül rosszabb helyzetbe. Ez megfelelőnek tűnik annak eldöntésére, hogy egy kimenet hatékony-e vagy sem. A gyakorlatban azonban (például egy [[gazdaságpolitika]]i változtatásnál) aligha lehet olyan megoldást találni, aminek egyetlen vesztese sincsen. A legtöbb csere azonban Pareto-hatékony, hiszen a két fél nem menne bele önként, ha nem lenne kölcsönösen előnyös.


A Káldor-Hicks hatékonyság azt jelenti, hogy egy kimenet hatékony, ha a nyertesek ''elvileg'' kompenzálni tudnák a veszteseket, ezáltal Pareto-hatékony megoldásra vezetve. Így egy hatékonyabb megoldásnak is lehetnek vesztesei.


{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2006 decemberéből}}
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2006 decemberéből}}

A lap 2009. november 26., 21:55-kori változata

A Pareto-javítások a Káldor-Hicks javítások egy alesetét jelentik

A Káldor-Hicks hatékonyság (Káldor Miklósról és John Hicksről elnevezve) a gazdasági hatékonyság egy típusa, amely hasonló a Pareto-hatékonysághoz, feltételei viszont kevésbé szigorúak. Egy végállapot Káldor-Hicks (K-H) értelemben hatékony, ha a gazdasági beavatkozás hatására a társadalom jóléte összesített szinten javul.

Értelmezése

Gyakran szokás a K-H hatékonyságot a Pareto-hatékonysággal, a K-H javítást a Pareto-javítással összehasonlítani.

Példaként tegyük fel, hogy egy zárt gazdasági rendszerben összesen két szereplő van (A és B), és 100 forint elosztható vagyon. Osszuk el kezdetben ezt a vagyont A és B között úgy, hogy a szereplők rendre 20 és 80 forintot kapnak. Más forrásból helyezzünk a rendszerbe további 10 forintot és osszuk újra a vagyont olyanképpen, hogy A 31 forintot, B pedig 79 forintot kap. Látható, hogy ez a változás nem Pareto-javítás, hiszen B jóléte romlott. Ám K-H értelemben javítottunk a hatékonyságon, mert a társadalom jóléte összesített szinten javult, továbbá alkufolyamat során kialakulhat olyan végállapot, mely az eredeti állapothoz képest Pareto-javításnak minősül. A szereplő felajánlhat B-nek 1 és 21 forint közötti összeget azért, hogy B szereplő elfogadja helyzetét.

A példából is látszik, hogy a Pareto-javítások halmaza a K-H javítások (szűk) részhalmaza (lásd az ábrát).