Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve

A Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 11 kötetes kézikönyv sorozat gépészmérnökök és villamosmérnökök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését 1956-ban bekövetkezett haláláig Pattantyús Á. Géza professzor láta el. Az ő munkáját és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe miatt a sorozatot az őróla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet 1960-ben jelent meg.

A kéziköny sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tévő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.

A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a XIX. század végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német Hütte sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német DIN szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a XX. század első felében a németre terjedt ki.

Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először 1937-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az iparosítás követelte meg az új kézikönyv sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 A5 terjedelmű ívből áll.

Az első kötet 1960-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már 1961-ben újra kiadták, és ez így történt a többi résszel is.

Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, nomogrammal és szabványok ismertetésével.

A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.

• 1. Matematikai képletek, táblázatok. Főszerkesztő: Sályi István
• 2. Alaptudományok - anyagismeret. Főszerkesztő: Sályi István
• 3. Gépek szerkesztése és üzemtana. Főszerkesztő: Terplán Zénó
• 4. Energiafejlesztő- és szállítógépek. Főszerkesztő: Terplán Zénó
• 5. Anyagalakítás. Főszerkesztő: Lechner Egon
• 6. Gépgyártás - gyártervezés. Főszerkesztő: Lechner Egon
• 7. Erősáramú elektrotechnika. Főszerkesztő: Vajta Miklós
• 8. Villamos energia. Főszerkesztő: Vajta Miklós
• 9. A villamos energia felhasználása. Főszerkesztő: Vajta Miklós
• 10. Vezetékes hiradástechnika. I. Elméleti alapok. Főszerkesztő: Koczka László
• 11. Vezetékes hiradástechnika. II. Gyakorlati ismeretek. Főszerkesztő: Koczka László

Forrás

• Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960.
• Antikvarium.hu
• Sályi István életrajza.