„Hofburg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában. |
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis [[I. Albert német-római császár|I. Albert]] regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában. |
||
A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye. |
A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a [[Stallburg]], amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de [[I. Lipót német-római császár|I. Lipót]] összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye. |
||
1452-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, 1806 és 1918 között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja. |
1452-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, 1806 és 1918 között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja. |
||
Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent-Mihály szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme. |
Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent-Mihály szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme. |
||
A lap 2009. augusztus 28., 21:26-kori változata
A Hofburg Bécsben a Heldenplatzon álló épületegyüttes, az egykori császári palota. Egyszerűen csak Burgnak szokás nevezni. Monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttese évszázadok óta az osztrák főváros egyik dísze.
Története
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában. A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye. 1452-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, 1806 és 1918 között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja. Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent-Mihály szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.
Részei
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal I. Ferenc József.)
- Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn.
- Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu (Schweizertor) és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár.
- Barokk emlékek: a Lipót-szárny illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).