„Payr Hugó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis bőv
külső hiv 1
22. sor: 22. sor:
* [[Griger Miklós]]
* [[Griger Miklós]]
* [[Olimpiai negyedik helyezett magyar sportolók listája]]
* [[Olimpiai negyedik helyezett magyar sportolók listája]]

==Külső hivatkozások==

* [http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00231/06996.htm a Nyugat recenziója 1917-ben Payr könyvéről]

A lap 2009. július 28., 12:48-kori változata

Payr Hugó (Budapest, 1888. augusztus 24. - Budapest, 1976. május 18.) birkózó, újságíró, legitimista politikus.

Életpályája

Sportolóként

1906-ban a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) tagjaként megnyerte a kötöttfogású középsúlyú országos bajnokságot. Az 1908. évi londoni olimpián a kötöttfogású kisnehézsúlyban és a nehézsúlyban a 4. helyezett volt. 1906 és 1908 között négyszer szerepelt a válogatottban.

Politikai pályája

A budapesti tudományegyetemen filozófiát hallgatott, majd újságíró lett. Ő volt 1911-től a fővárosi Népszálló gondnoka. Az első világháború idején (1914-1918) haditudósító volt, a Budapesti Hírlap munkatársaként. 1918-ban ő volt a budapesti Déli Hírlap szerkesztője. A Tanácsköztársaság bukása után budapesti népélelmezési üzemek vezetője volt 1919 és 1925 között. 1925-től a kormánypárt fővárosi szervezetének, az Egységes Községi Polgári Pártnak a titkára, majd 1930-tól Budapest törvényhatósági bizottságának, illetve a törvényhatósági tanácsnak volt a tagja. Budapest D-i választókerületében egységespárti listán jutott be a parlamentbe. 1931-ben az ő kezdeményezésére küldte ki a főváros a takarékossági bizottságot. Bukmékerek adócsalásait leplezte le, és feltárta az Imperiál olajpanama néven elhíresült ügyet. 1931-ben kormánypárti programmal országgyűlési képviselővé választották. A Gömbös-kormány idején kivált a kormánypártból és csatlakozott a legitimista Keresztény Gazdasági és Szociális Párthoz. A legitimista mozgalmon belül szembe került Griger Miklóssal. Az 1939. évi választásokon vereséget szenvedett. A politikától visszavonult; elnök lett egy részvénytársaságnál. 1944-ben részt vett a németellenes ellenállási mozgalomban. 1947 nyarán Balogh István Független Magyar Demokrata Pártja fővárosi szervezetének vezetője lett. Az 1956-os forradalom és szabadságarc idején legitimista programmal lépett fel.


Források

  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Tolnai Nagylexikon

Lásd még

Külső hivatkozások