Közalapítvány

2006. előtt az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozta létre. A Ptk. 74/G.§-a szabályozta 2006. augusztus 24. előtt, de deregulációra került sor átmeneti, továbbélő szabályokkal, ez azt jelenti, hogy a még létező közalapítványok alapítványként megszorító szabályokkal működhetnek. Ma a 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról tartalmazza ezeket a megszorító szabályokat.

Történetéből

A közalapítványt már 19. századi jogunk ismerte. A Pallas Nagy Lexikona az alábbi két szócikket szentelte e témának:

Közalapítványi javak

"v. röviden közalapok, azok az ingó és ingatlan jószágok, amelyek bizonyos általánosságban megjelölt kulturális v. karitativ célzattal adattak át egyes hatóságoknak kezelés és felhasználás végett. Ezekkel ellentétben alapítványoknak nevezik a gyakorlati életben alkalmazott terminologia szerint azokat a nyilvános kezelés és ellenőrzés alatt álló javakat, amelyek meghatározott, konkrét célra rendeltettek (l. Alapítvány). A két rokon fogalom között tehát csupán a cél kijelölése tekintetében van különbség. A magyar K. ingatlan és ingó jószágokból s jelentékeny pénztőkéből állanak, amelyek természetük szerint vannak beosztva az egyes szakminiszterek kezelése alá, közülök legtöbb esik a vallás- és közoktatási minisztérium ügykörébe. Legfontosabbak a következők: 1. A magyarországi katolikus vallás-alap (l. Vallás-alap); 2. A magyarországi katolikus tanulmányi alap (l. Tanulmányi alap); 3. Az egyetemi alap (l. Tudomány-egyetemi alapok); 4. A magyarországi református közalap (l. Baldácsy-alapítvány); 5. Ludovika-alapítvány (l. Ludovika-akadémia) stb. Mindezen K.-on kivül még sokféle más célokra rendelt magyar K. is vannak, amelyeknek eredete nagyon különböző forrásokra vezethető vissza s ezek szerint jogi természetük is nagyon különböző. Így p. a tanulmányi és a vallás-alapnak tulajdonjogi természete ma annyira vitás, hogy e K. nem is vétetnek fel az államnak a törvényhozás elé terjesztett költségvetéseibe és zárszámadásaiba, hanem azoknak felügyelete és ellenőrzése ideiglenesen külön ellenőrző-bizottságra van ruházva. A többi K. azonban a miniszterek rendes alkotmányos felelőssége mellett kezeltetnek."

Közalapítványi királyi ügyigazgatóság

"1849. a mindenkori kormányoknak az összes közalapok és alapítványok jogügyeiben intéző és tanácsadó közege volt. A szabadságharc után megszünt és az abszolut-korszak alatt összes teendőit a kincstári jogügyigazgatóság látta el. Az alkotmány helyreállítása után a harmadik felelős minisztérium alatt újra felállították s eljárását az 1867. szeptember 27-én 10,165. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet utasításai szabályozzák. Jelenleg eredeti hatáskörén kivül, a miniszterek megbizása alapján és azok jogán gyakorolja azt a legfőbb felügyeletet, amely a király az 1723. LXX. t.-c. alapján megilletik. A K. hivatali szervezete 1894. módosíttatott, miáltal azonban hatáskörében semmi változás sem következett be."

A közalapítvány a Ptk-ban

A Ptk. 79/G.§-a volt, melyet a 2006. évi LXV tv. helyezett hatályon kívül 2006. augusztus 24. napjától

Források

• A Pallas Nagy Lexikona
• Polgári törvénykönyv

Kapcsolódó szócikkek

• Alapítvány