„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Русинская греко-католическая церковь |
|||
15. sor: | 15. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
1646-ban |
[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a ''Munkácsi Görög Katolikus Püspökség'' felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott. |
||
Az első püspök ( |
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; ''Olsavszky Mihály Mánuel'' püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; ''Bacsinszky András'' püspök működése (19 század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
===A szovjet korszak=== |
|||
Az egyház rehabilitálására (jogilag) 1989-ig kellett várni, addig öt püspök működött illegálisan egymást követően. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik (mintegy tizede magyar). |
|||
1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan. |
|||
⚫ | |||
=== Jelenkor === |
|||
⚫ | |||
⚫ | [[1991]] óta ismét van papképzés [[Ungvár]]on. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede [[magyarok|magyar]]. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos [[Galícia|Galíciában]] is működik görögkatolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az [[Ukrán Görög Katolikus Egyház]] része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2008. augusztus 18., 20:25-kori változata
Története
1646-ban, mintegy fél évszázaddal a breszti unió után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az Ungvárott. De még közel száz év telt el az önálló a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
Az első püspök (De Camelis János József, 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (19 század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
A szovjet korszak
Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. 1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.
Jelenkor
Az egyház jogi rehabilitálására 1989-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede magyar. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galíciában is működik görögkatolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görög Katolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).