„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
15. sor: 15. sor:


== Története ==
== Története ==
1646-ban (mintegy fél évszázaddal a breszti unió után) 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a ''Munkácsi Görög Katolikus Püspökség'' felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a ''Munkácsi Görög Katolikus Püspökség'' felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott.

Az első püspök (''De Camelis János József'', XVIII.sz. első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; ''Olsavszky Mihály Mánuel'' püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; ''Bacsinszky András'' püspök működése (XIX sz.) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; ''Olsavszky Mihály Mánuel'' püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; ''Bacsinszky András'' püspök működése (19 század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
1945 után a szovjet korszakban, [[Romzsa Tódor]] püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került. (28 nem tért vissza)

Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább, annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba.
===A szovjet korszak===
Az egyház rehabilitálására (jogilag) 1989-ig kellett várni, addig öt püspök működött illegálisan egymást követően.
[[Romzsa Tódor]] püspököt [[1947]]-ben kivégezték, és [[1949]]-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, [[1949]] folyamán a [[Gulag]]ra került, és 28 közülük nem tért vissza.
Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az egyház mintegy 400 1944-es kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került vissza.
Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba.
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik (mintegy tizede magyar).
1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.
A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galiciában is működik görögkatolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az ''Ukrán Görögkatolikus Egyház'' része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).

=== Jelenkor ===
Az egyház jogi rehabilitálására [[1989]]-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 [[kárpátalja]]i templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.

[[1991]] óta ismét van papképzés [[Ungvár]]on. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede [[magyarok|magyar]]. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos [[Galícia|Galíciában]] is működik görögkatolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az [[Ukrán Görög Katolikus Egyház]] része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2008. augusztus 18., 20:25-kori változata

Sablon:Keleti katolikus

Története

1646-ban, mintegy fél évszázaddal a breszti unió után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az Ungvárott. De még közel száz év telt el az önálló a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.

Az első püspök (De Camelis János József, 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (19 század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.

A szovjet korszak

Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. 1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.

Jelenkor

Az egyház jogi rehabilitálására 1989-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.

1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede magyar. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galíciában is működik görögkatolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görög Katolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).

Külső hivatkozások