Mócsi meteorit

A mócsi meteorit 1883. február 3-án hullott le Mócs községben és környékén az erdélyi Mezőségben. Mintegy 3000 darabra becsülik az összegyűjtött töredékek számát. A darabokból sokat juttattak el a világ nagy múzeumaiba és így ez a meteorit is fontos szerepet játszott a kondritok kutatásában.

A mócsi meteorithullás

A mócsi meteorithullás az egyik legnagyobb darabszámú töredéket adó meteorithullás a meteoritika történetében. A Mezőség területén 8 falu térségét érintette és ezek mind föl vannak sorolva a Londoni Meteoritkatalógusban: Mezőgyéres, Vajdakamarás, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Márokháza, még Mócs község mellett.

A mócsi hullás szórási ellipszise mintegy 15 kilométer hosszan és 3 kilométer szélességben terül el. A meteorit északnyugati irányból közelített. Az apróbb darabok a szórási ellipszis északnyugati szélén, a nagyobbak annak délkeleti szélén hullottak le. A begyűjtött össztömeg mintegy 300 kilogrammnyi volt.

A mócsi meteorit jelentősége

A mócsi meteorit a hullások 85 százalékát kitevő kondritok közé tartozik. A szülő égitestnek, amelynek a Mócs töredéke, a magasabb hőmérsékletre fölmelegedett zónájából származik 6-os petrológiai osztályú fokozattal. (A Mezőmadaras L3, a Knyahinya L5.)

Az 1960-as években, amikor az amerikai űrkutatás készült a holdkőzetek fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos meteoritekről. Ebben a munkában a Mócsot is fölhasználták.

Külső hivatkozások

• Tanulmány a mócsi meteoritról.