„Memex” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot dolgozik: stb. elötti vesszö eltávolítása |
a Robot: következő hozzáadása: da:Memex |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
[[kategória:Számítástechnika]] |
[[kategória:Számítástechnika]] |
||
[[en:Memex]] |
[[en:Memex]] |
||
[[da:Memex]] |
|||
[[de:Memex]] |
|||
[[es:Memex]] |
|||
[[fr:Memex]] |
|||
[[it:Memex]] |
|||
[[ja:Memex]] |
|||
[[nl:Memex]] |
|||
[[pl:Memex]] |
|||
[[pt:Memex]] |
A lap 2008. március 27., 00:05-kori változata
A Memex egy Vannevar Bush által 1945-ben elképzelt jövőbeli személyi információtároló gépezet. Leírása az As We May Think (Ahogy gondolkozhatunk) című cikkben, az Atlantic Monthly júliusi számában jelent meg.
A leírt gépezet a mai személyi számítógép ősatyjának tekinthető. Máig is tartó inspirációforrássá vált, többek között hozzájárult Ted Nelson, Douglas Engelbart és Tim Berners Lee munkálataihoz, amik eredménye a mai Web lett. A legutóbbi Memex megvalósítási kísérletek közé tartozik Gordon Bell MyLifeBits terve.
A Memex kinézetre egy íróasztalhoz hasonlított. Felületét üveg borította, amelyre alulról lehetett kivetíteni a gép belsejében rejtőző információtároló mikrofilmek es egyéb mikro-alkatrészek tartalmát. Az információ kikeresésére egy miniatürizált mechanikus hálózat szolgált, amit az asztalba beépített billentyűzetről meg csavarokról lehetett irányítani. Az „információcikkek” bevitelekor ezeket egymással véglegesen össze lehetett kapcsolni, így a memória tartalma egy hálózatot képzett. Visszakereséskor a kapcsolatokon keresztül egyik cikkről a másikra ugrálva lehetett elérni a keresett cikket (az Ahogy gondolkozhatunk cím valószinűleg az agy működésével való hasonlóságra utal).
A mechanikai részletekbe mélyen belemenő leírás sok olyan újítást előre látott, amikből jónéhány mára megvalósult, viszont abban az időben szinte elképzelhetetlen volt. Ezek közül egyik legérdekesebb az, hogy a tárolt információ annyira miniatürizálva lehetett, hogy a felhasználónak soha nem kellett törléssel foglalkoznia: az életében átélt összes eseményt rögzíthette, az összes tudását, olvasott könyveit stb. tárolhatta és még úgy sem okozhatott gondot a tárolási kapacitás korlátoltsága.