„Memex” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Robot dolgozik: stb. elötti vesszö eltávolítása
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: da:Memex
9. sor: 9. sor:
[[kategória:Számítástechnika]]
[[kategória:Számítástechnika]]


[[en:Memex]] [[de:Memex]] [[es:Memex]] [[fr:Memex]] [[it:Memex]] [[ja:Memex]] [[nl:Memex]] [[pl:Memex]] [[pt:Memex]]
[[en:Memex]]
[[da:Memex]]
[[de:Memex]]
[[es:Memex]]
[[fr:Memex]]
[[it:Memex]]
[[ja:Memex]]
[[nl:Memex]]
[[pl:Memex]]
[[pt:Memex]]

A lap 2008. március 27., 00:05-kori változata

A Memex egy Vannevar Bush által 1945-ben elképzelt jövőbeli személyi információtároló gépezet. Leírása az As We May Think (Ahogy gondolkozhatunk) című cikkben, az Atlantic Monthly júliusi számában jelent meg.

A leírt gépezet a mai személyi számítógép ősatyjának tekinthető. Máig is tartó inspirációforrássá vált, többek között hozzájárult Ted Nelson, Douglas Engelbart és Tim Berners Lee munkálataihoz, amik eredménye a mai Web lett. A legutóbbi Memex megvalósítási kísérletek közé tartozik Gordon Bell MyLifeBits terve.

A Memex kinézetre egy íróasztalhoz hasonlított. Felületét üveg borította, amelyre alulról lehetett kivetíteni a gép belsejében rejtőző információtároló mikrofilmek es egyéb mikro-alkatrészek tartalmát. Az információ kikeresésére egy miniatürizált mechanikus hálózat szolgált, amit az asztalba beépített billentyűzetről meg csavarokról lehetett irányítani. Az „információcikkek” bevitelekor ezeket egymással véglegesen össze lehetett kapcsolni, így a memória tartalma egy hálózatot képzett. Visszakereséskor a kapcsolatokon keresztül egyik cikkről a másikra ugrálva lehetett elérni a keresett cikket (az Ahogy gondolkozhatunk cím valószinűleg az agy működésével való hasonlóságra utal).

A mechanikai részletekbe mélyen belemenő leírás sok olyan újítást előre látott, amikből jónéhány mára megvalósult, viszont abban az időben szinte elképzelhetetlen volt. Ezek közül egyik legérdekesebb az, hogy a tárolt információ annyira miniatürizálva lehetett, hogy a felhasználónak soha nem kellett törléssel foglalkoznia: az életében átélt összes eseményt rögzíthette, az összes tudását, olvasott könyveit stb. tárolhatta és még úgy sem okozhatott gondot a tárolási kapacitás korlátoltsága.