„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák lapot átneveztem Dolisnyánok névre: egy név elég |
Kategorizálatlan lapok projekt |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
fő tápláléka a búza, a rusziné a kukorica, bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez |
fő tápláléka a búza, a rusziné a kukorica, bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez |
||
kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház. |
kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház. |
||
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
|||
A lap 2007. december 3., 14:32-kori változata
Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák
A dolisnyánok őshazáját minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében és Podóliában találjuk meg. Valószínűleg Moldávián és Erdélyen keresztül jutottak el Kárpátaljára. A mai Székelyföldön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a XIV. században 40. 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre.
A síklakók tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján. Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hozzájuk simultak. Életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan, mint a magyaroké. Mivel a magyarsághoz idomult, néprajzi tekintetben nem annyira érdekes, mint a hegylakó. A magyar és a dolisnyán táplálkozásában a legnagyobb különbség, hogy míg a magyar fő tápláléka a búza, a rusziné a kukorica, bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház.