„Körmenet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Linkoman átnevezte a(z) Szerkesztő:Linkoman/Körmenet lapot a következő névre: Körmenet: Fő névtérbe kerülhet
a == Az egyházjogban == (új)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{építés alatt}}


A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére.
A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta s bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.


== Vallási cselekményként ==
Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos.

== Az egyházjogban ==
A '''körmenet''' az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. A papi vezetés lényegi ismérv, ebben különbözik a körmenet a [[búcsús csoport]]tól.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref>
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<gallery>
<gallery>
13. sor: 18. sor:
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
== Források ==
== Források ==
Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131 - 132. old.
* Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%B6rmenet.html Magyar katolikus lexikon]

A lap 2021. szeptember 10., 14:05-kori változata

A körmenet (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére.

Vallási cselekményként

Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a körmenet az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.

Az egyházjogban

A körmenet az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. A papi vezetés lényegi ismérv, ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.[1]

Képgaléria

Jegyzetek

  1. Magyar katolikus lexikon

Források