„Körmenet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. szeptember 10., 14:05-kori változata

A körmenet (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére.

Vallási cselekményként

Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a körmenet az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.

Az egyházjogban

A körmenet az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. A papi vezetés lényegi ismérv, ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.^[1]

Képgaléria

Körmenet Dunaszerdahelyen (2013)
Körmenet Sevillában, Spanyolországban (2015)
Körmenet Spanyolországban (2018)

Jegyzetek

↑ Magyar katolikus lexikon

Források

Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
Magyar katolikus lexikon

[1] Magyar katolikus lexikon

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{építés alatt}}
+A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére.
-A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta s bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.
+== Vallási cselekményként ==
+Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos.
+== Az egyházjogban ==
+A '''körmenet''' az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása  egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. A papi vezetés lényegi  ismérv, ebben különbözik a körmenet a [[búcsús csoport]]tól.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref>
 ==  Képgaléria ==
 <gallery>
@@ 13. sor: / 18. sor: @@
 {{jegyzetek}}
 ==  Források ==
-Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131 - 132. old.
+* Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
+* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%B6rmenet.html Magyar katolikus lexikon]