„Vajk (város)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Település infobox |név = Vajk, Vayk |helyi név = |becenév = |mottó = |kép…” Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Település infobox |
{{Település infobox |
||
|név = Vajk, Vayk |
|név = Vajk, Vayk |
||
|helyi név = |
|helyi név = Վայք |
||
|becenév = |
|becenév = |
||
|mottó = |
|mottó = |
||
78. sor: | 78. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Vajk''', Vayk település [[Örményország]]ban, Yeghegnadzor tartományban. |
'''Vajk''', Vayk, örmény nyelven Վայք, település [[Örményország]]ban, Yeghegnadzor tartományban. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
A lap 2019. szeptember 23., 19:02-kori változata
Vajk, Vayk (Վայք) | |
Közigazgatás | |
Ország | Örményország |
Jogállás | város |
Alapítás éve | 1828 |
Irányítószám | 3801 |
Népesség | |
Teljes népesség |
|
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1300 m |
Terület | 3,0 km² |
Időzóna | UTC+04:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′Koordináták: é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′ | |
Vajk, Vayk weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajk, Vayk témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vajk, Vayk, örmény nyelven Վայք, település Örményországban, Yeghegnadzor tartományban.
Fekvése
Vajk Jerevánától, a fővárostól 140 km-rel délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település, Yeghegnadzor tartomány központja, mely Vajktól 20 km-rel délkeletre fekszik.
Nevének eredete
A Vajk (Vayk) név, a "bánat" kifejezésből származik.
Története
Történelmileg Vajk területe a Syunik tartomány Vajots Dzor tartományhoz tartozik; az Örményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakoran vált csatatérré a török és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemléket és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált.
Az 1826–28-os orosz-perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt Türkmenchay-szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe - beleértve Vajots Dzort is - az Orosz Birodalom részévé vált. 1828-30-ban Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később 1840-ben az Erivan kormányzat részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma a Vajots Dzor régióba érkezett, 1828-29 megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település az Erivan kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky Uyezd részévé vált.
Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik fõ központjává vált, és Garegin Nzhdeh vezetésével Örményország részévé vált.
1931-ben lett az újonnan kialakult Azizbekov-leszármazottak központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott és Azizbekov-nak nevezték át Meshadi Azizbekov tiszteletére. 1973-ban megnyílt az Jerizuk Ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.
Azizbekovot 1990. november 23-án Vajk-nak nevezték el. Később 1995-ben Vajk az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint Vajots Dzor tartományi város jogállását kapta.
Földrajza
Vajk 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, az Arpa folyó bal partján, északnyugatól a Yeghegis-hegységgel és délről a Vajk-hegységgel körülvéve.
A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.
Demográfiai
Vajkot nagyrészt az örmény apostoli egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajk-i gyülekezet szabályozó testülete a Yeghegnadzorban található Vajots Dzor egyházmegye.
Nevezetességek
- Szent Trdat-temploma