„Vakolat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
táblázat |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és símítófa vagy símító szerszám segítségével. <ref>Vakolás házilag [https://www.bekasepker.hu/vakolas-hazilag-de-hogyan]</ref> |
Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és símítófa vagy símító szerszám segítségével. <ref>Vakolás házilag [https://www.bekasepker.hu/vakolas-hazilag-de-hogyan]</ref> |
||
| ⚫ | |||
Vakolat lehet céljától függően: - Külső - Belső - Durva - Finom |
Vakolat lehet céljától függően: - Külső - Belső - Durva - Finom |
||
| ⚫ | |||
{| |
|||
Vakolat anyagszükséglet kiszámítása például egy cm-es vastagságú belső vakolathoz 1 helyiségre számítva a lenti méretekkel: |
|||
|+'''Vakolandó felület kiszámítása''' |
|||
Négy fal: 5,00m x 4,00m = 20 m² x 4 = '''80 m²''' |
|||
{|{{széptáblázat}} |
|||
Mennyezet: 5,00m x 5,00m = '''25 m²''' |
|||
! Felületek neve, |
|||
Mínusz: egy db ajtó 1,00m x 2,00m = ''2 m²'' és kettő db ablak 2,00m x 2,00m = 4 m2 x 2 = ''8 m²'', azaz mínusz összesen: '''''10 m²''''', azaz a teljes vakolandó felület '''80 m² + 25 m² -''10 m²'' = '''<u>'''95 m²'''</u>''' |
|||
! Felületek száma, db |
|||
! Méretek(sz.m.), m |
|||
! Alapterület m² |
|||
! Levonandó m² |
|||
! Vakolandó m² |
|||
|- |
|||
| Oldalfal||4||5,00×4,00||20||-||4×20=80 |
|||
|- |
|||
| Mennyezet||1||5,00×5,00||25||-||1×25=25 |
|||
|- |
|||
| Ajtó(sz.m.)- mínusz||1||1,00×2,00||-2||1×(-2)=−2 |
|||
|- |
|||
| Ablak(sz.m.) - mínusz||2||2,00×2,00||-4||2×(-4)=−8 |
|||
|- |
|||
| Levonandó ∑||-||-||-||−10|| − 10 |
|||
|- |
|||
| Összesen||-||-||-||-|| '''95''' |
|||
|} |
|||
|} |
|||
Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk: |
Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk: |
||
A lap 2019. szeptember 21., 16:53-kori változata
A vakolat mész, homok vagy folyami kavics keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.
A vakolat rendeltetése
Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és símítófa vagy símító szerszám segítségével. [1]
Vakolat lehet céljától függően: - Külső - Belső - Durva - Finom
| Felületek neve, | Felületek száma, db | Méretek(sz.m.), m | Alapterület m² | Levonandó m² | Vakolandó m² |
|---|---|---|---|---|---|
| Oldalfal | 4 | 5,00×4,00 | 20 | - | 4×20=80 |
| Mennyezet | 1 | 5,00×5,00 | 25 | - | 1×25=25 |
| Ajtó(sz.m.)- mínusz | 1 | 1,00×2,00 | -2 | 1×(-2)=−2 | |
| Ablak(sz.m.) - mínusz | 2 | 2,00×2,00 | -4 | 2×(-4)=−8 | |
| Levonandó ∑ | - | - | - | −10 | − 10 |
| Összesen | - | - | - | - | 95 |
Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk:
95 m² x 12 kg/m³ = 1140 kg (m²/m²), azaz egy rész víz = 380 kg (liter azaz 3,8m³) víz; két rész szárazanyag = 760 kg. [2]
A szárazanyag általában cement (380kg azaz 3,8 mázsa) plusz mész (380 kg azaz 3,8 mázsa) (adalékanyag bányahomok, többnyire a cementet helyettesítik ezzel, részben biztosítva a habarcs szükséges konzisztenciáját). Azt kell még tudni, hogy a kiadósság készen kapható habarcsalapanyagról szól a fenti példában. Más esetben a m³ kiszámításához tudni kell az anyag (cement, mész, homok) fajsúlyát, hogy jól határozzuk meg az anyagszükségletet.
Glett
A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál, a munkaműveletet glettelésnek nevezik.[3]
A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).
Érdekesség
A gipsz lehet:[4]
- kristályos ásvány (képlet: CaSO42H2O)
- gletthez használt vízzel kevert égetett fehér por
- gipszkötés vagy gipszágy (orvosi értelemben)
- mezőgazdaságban pedig gipszet tartalmazó műtrágya.
Vakolatarchitektúra
A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.
A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak.
Jegyzetek
- ↑ Vakolás házilag [1]
- ↑ Hogyan számoljuk a vakolat anyagszükségletet?
- ↑ sablon:Forrás-bakos lássad:glettelés cikkBakos Ferenc.szerk.: Fábián Pál, Zigány Judit, Ármósné Eisenbarth Magda, Bödey József: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 302. oldal. o. [1986]. ISBN 963-05-4262-5
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 464oldal. o. ISBN 963-05-0731-5
Források
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 464–466. o. ISBN 963-05-2443-0
- Günter Bayer: Javítások a ház körül Budapest, Sziget Kiadó 1999. ISBN 963-8138-36-X
- Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 1456. o. ISBN 963-05-0731-5 (a vakol fn. 1. sz. jelentése)