„Bírósági titkár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
felesleg ki |
→Kapcsolódó szócikkek: kis jav |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
* [[ |
* [[Bírósági fogalmazó]] |
||
* [[Jogász]] |
* [[Jogász]] |
||
A lap 2019. április 16., 15:31-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A bírósági titkár egy jogi szakvizsgát igénylő foglalkozás. A bírósági titkár igazságügyi alkalmazott.[1]
A jogvégzett bírósági titkár a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Szakvizsgáinak letétele után bírósági titkár lehet, illetve újabb gyakorlat és újabb szakvizsga után bírói kinevezést kaphat.[2]
A bírósági titkár nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.
Bírósági titkári kinevezést az kaphat, aki
- cselekvőképes
- magyar állampolgár
- jogi egyetemi diplomával rendelkezik
- jogi szakvizsgával rendelkezik
- érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és
- érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A bírósági titkár kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.
Feladatai
- A bírósági titkár valamennyi (polgári, büntető, közigazgatási vagy munkaügyi) ügyszakban eljárhat.
- Feladatainak részét képezi a bírák munkájának segítése, melyet a bírói hivatásra való felkészülés keretében végez. Ennek érdekében a bírósági titkárt az általa választott ügyszakban ítélkező bíró mellé osztják be és a bíró utasításának megfelelően, a bíró irányítása és felügyelete mellett jár el.
- A bírósági titkári teendők másik részében bírósági titkár törvény alapján önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni (kijelölt bírósági titkár). Ezek olyan ügyek, amelyeket a törvény ugyan bírói hatáskörbe utal, ám lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben a bíró hatáskörében bírósági titkár járjon el. Ilyen ügyek tipikusan: a szabálysértési ügyek, a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek, a magánvádas eljárásokban hozható egyes döntések, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, a csőd- és felszámolási ügyek.
A jogállásukat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) szabályozza.
Források
Jegyzetek
- ↑ 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bek. a. pontja
- ↑ http://www.epalya.hu/munka/feor_megjelenit.php?feor=3511
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról (Iasz.)
- 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról és ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról