„Sav-bázis reakció” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a mhchem syntax |
a egyenlőségjel helyett nyíl |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Sav-bázis reakció'''nak – [[Johannes Nicolaus Brønsted|Brönsted]] elmélete szerint – a [[proton]]leadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: <chem>HNO3 + H2O |
'''Sav-bázis reakció'''nak – [[Johannes Nicolaus Brønsted|Brönsted]] elmélete szerint – a [[proton]]leadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: <chem>HNO3 + H2O -> H3O+ + NO3-</chem> <small>([[salétromsav]] + víz → oxóniumion + nitrátion).</small> |
||
== Sav-bázis reakciók == |
== Sav-bázis reakciók == |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
'''Példák:''' |
'''Példák:''' |
||
* sav: <chem>HCl |
* sav: <chem>HCl -> H+ + Cl-</chem> |
||
* bázis: <chem>NaOH |
* bázis: <chem>NaOH -> Na+ + OH-</chem> |
||
Az [[ammónia]] (<chem>NH3</chem>) bázikus viselkedésének magyarázata: |
Az [[ammónia]] (<chem>NH3</chem>) bázikus viselkedésének magyarázata: |
||
<chem>NH3 + H2O |
<chem>NH3 + H2O -> NH4+ + OH-</chem> |
||
=== Brönsted sav-bázis elmélete (1923) === |
=== Brönsted sav-bázis elmélete (1923) === |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
'''Példák:''' |
'''Példák:''' |
||
* <chem>HCl + H2O |
* <chem>HCl + H2O -> Cl- + H3O+</chem> |
||
* <chem>NH3 + H2O |
* <chem>NH3 + H2O -> NH4+ + OH-</chem> |
||
== Savak és bázisok erőssége == |
== Savak és bázisok erőssége == |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
'''Példák:''' |
'''Példák:''' |
||
* A [[sósav]] erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját. |
* A [[sósav]] erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját. |
||
*: <chem>HCl + H2O |
*: <chem>HCl + H2O -> Cl- + H3O+</chem> |
||
* A [[nátrium-hidroxid]] erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található: |
* A [[nátrium-hidroxid]] erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található: |
||
*: <chem>NaOH |
*: <chem>NaOH -> Na+ + OH-</chem> |
||
* Az [[ecetsav]] gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek: |
* Az [[ecetsav]] gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek: |
||
*: <chem>CH3COOH + H2O <=> CH3COO^- + H3O+</chem> |
*: <chem>CH3COOH + H2O <=> CH3COO^- + H3O+</chem> |
A lap 2018. november 1., 09:56-kori változata
Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: (salétromsav + víz → oxóniumion + nitrátion).
Sav-bázis reakciók
Arrhenius sav-bázis elmélete (1884)
- Savak: proton (hidrogénion, ) leadására képes anyagok
- Bázisok: hidroxidion () leadására képes anyagok
Példák:
- sav:
- bázis:
Az ammónia () bázikus viselkedésének magyarázata:
Brönsted sav-bázis elmélete (1923)
- Savak: proton leadására képes anyagok
- Bázisok: proton felvételére képes anyagok
Példák:
Savak és bázisok erőssége
A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.
Példák:
- A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.
- A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található:
- Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:
- Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:
Források
http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf[halott link]