„Szárazelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szárazelem |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
* {{cite book|last=Dingrando|first=Laurel|title=Chemistry: Matter and Change|year=2007|publisher=Glencoe/McGraw-Hill|location=New York|isbn=978-0-07-877237-5|display-authors=etal|language=angol}} – 21. fejezet (662–695 oldalak) az elektrokémiáról. |
|||
== Further reading == |
|||
* {{cite book|last= |
* {{cite book|last=Fink|first=Donald G.|authorlink=Donald G. Fink |author2=H. Wayne Beaty| title=Standard Handbook for Electrical Engineers, Eleventh Edition|year=1978| publisher=McGraw-Hill|location=New York|isbn=0-07-020974-X|language=angol}} |
||
* {{cite book|last= |
* {{cite book|last=Knight|first=Randall D.|title=Physics for Scientists and Engineers: A Strategic Approach|year=2004|publisher=Pearson Education|location=San Francisco|isbn=0-8053-8960-1|language=angol}} – 28–31. fejezetek (879–995 oldalak) az elektromos potenciálról. |
||
* {{cite book|last= |
* {{cite book|last=Linden|first=David|author2=Thomas B. Reddy|title=Handbook of Batteries|year=2001|publisher=McGraw-Hill|location=New York|isbn=0-07-135978-8|language=angol}} |
||
* {{cite book|last= |
* {{cite book|last=Saslow|first=Wayne M.|title=Electricity, Magnetism, and Light|year=2002|publisher=Thomson Learning|location=Toronto|isbn=0-12-619455-6|language=angol}} – 8–9. fejezetek (336–418 oldalak) az elemekről, akkumulátorokról. |
||
* {{cite book|last=Saslow|first=Wayne M.|title=Electricity, Magnetism, and Light|year=2002|publisher=Thomson Learning|location=Toronto|isbn=0-12-619455-6}} Chs. 8–9 (pp. 336–418) have more information on batteries. |
|||
{{csonk-fizika}} |
{{csonk-fizika}} |
A lap 2018. augusztus 5., 10:19-kori változata
A szárazelem (vagy egyszerűen: elem) egy vagy több elektrokémiai cellából áll, melyek a tárolt kémiai energiát elektromos energiává alakítják át.[1] Az 1800-ban Alessandro Volta által feltalált első elem, illetve az 1836-ban megalkotott Daniell-elem óta az elemek általános energiaforrásként üzemelnek a háztartásokban és ipari alkalmazásban is. Egy 2005-ös becslés szerint a világ elemgyártó iparága 48 milliárd dolláros eladást generál évente, évi 6%-os növekedéssel.[2]
Jegyzetek
- ↑ "battery" (def. 4b), Merriam-Webster Online Dictionary (2009). Hozzáférés ideje: 25 May 2009.
- ↑ Buchmann, Isidor. Battery statistics. Battery University. Hozzáférés ideje: 11 August 2008.
Lásd még
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazelem témájú kategóriát.
Irodalom
- Dingrando, Laurel. Chemistry: Matter and Change (angol nyelven). New York: Glencoe/McGraw-Hill (2007). ISBN 978-0-07-877237-5 – 21. fejezet (662–695 oldalak) az elektrokémiáról.
- Fink, Donald G.. Standard Handbook for Electrical Engineers, Eleventh Edition (angol nyelven). New York: McGraw-Hill (1978). ISBN 0-07-020974-X
- Knight, Randall D.. Physics for Scientists and Engineers: A Strategic Approach (angol nyelven). San Francisco: Pearson Education (2004). ISBN 0-8053-8960-1 – 28–31. fejezetek (879–995 oldalak) az elektromos potenciálról.
- Linden, David. Handbook of Batteries (angol nyelven). New York: McGraw-Hill (2001). ISBN 0-07-135978-8
- Saslow, Wayne M.. Electricity, Magnetism, and Light (angol nyelven). Toronto: Thomson Learning (2002). ISBN 0-12-619455-6 – 8–9. fejezetek (336–418 oldalak) az elemekről, akkumulátorokról.