„Kopja” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A kopja lap megszerkesztése. |
a Kézifegyverek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
* http://meszotar.hu/keres-kopja |
* http://meszotar.hu/keres-kopja |
||
* http://mek.oszk.hu/00900/00941/html/doc/c200788.htm |
* http://mek.oszk.hu/00900/00941/html/doc/c200788.htm |
||
[[Kategória:Kézifegyverek]] |
A lap 2017. április 3., 16:40-kori változata
A kopja egy lándzsaszerű szúrófegyver, amelyet a 17. századig használt a magyarság. A fegyver átlag hosszúsága 2,5 méter, de több változatban is megtalálható volt. A lovassági kopja nyele a 12. században egy erős, masszív fanyél volt, míg a gyalogosoké egy karcsúbb és rövidebb volt. A kopjanyelek a késő középkorban vastagodtak meg. Magyarországon széles körben használtak univerzális kopjatípusokat. Hosszuk valamivel magasabb volt egy átlagos ember magasságánál.
Kopjacsúcsok:
A legátlagosabban használt kopjacsúcsok közé tartozik a lapos, vagy enyhén megvastagodó lapforma, mely jól elkülönült a köpűtől. A középkorban igen elterjedt volt a háromszög alakú kopjacsúcs. A 13-14. században ezek karcsúbbá váltak.
Vastag, lándzsaszerű szúrófegyver; lovagi viadalon "öklelésre" szolgált, vele igyekeztek egymást a küzdők a nyeregből kivetni. A székelyeknél vagy más, elsősorban reformátusok lakta vidékeken kopjának vagy kopjafának nevezik a sajátos faragással díszített, oszlopszerű temetői fejfát. |
A kopjafa:
Székelyföldön, Kalotaszegen, de az Alföld több helyén is (pl. Fülöpszállás, Albertirsa, Monor stb.) elterjedt, amely egyes vélemények szerint – legalábbis Székelyföldön – a kopjás temetés emlékét őrzi. (A hódoltság kori törők temetők elterjedt sírjele volt a halott mellé szúrt dzsida.) Meglétére már hódoltság kori források is utalnak. Faragása és díszítésmódja a guzsalyéhoz hasonló: karcsú testét mind a négy oldalán egyformán vésett mértanias elemek díszítik. Gyakran festették is. Általában nincs „homloka”, így felirata sem; többnyire csak a halál évét vésték rá. Csúcsa általában virág, gömb, buzogány, láng, szív stb. díszekben végződik, amely néhol a halott nemének megkülönböztetésére is szolgált. Erdély sok helyén – pl. Háromszékben – gombfának nevezik, ugyanitt a lábfát nevezték kopjafának is, így a kopjafa már nemcsak ehhez az altípushoz kapcsolódik.
Források:
- ↑ István, Pálinkás: kopja jelentése - Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára. meszotar.hu. (Hozzáférés: 2017. április 3.)