„Bábizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
fogalmaz |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
*{{Citlib|szerző=Görföl Tibor|szerző2=|cím=Világvallások|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémiai|kötet=|év=2009|oldal=132|isbn=9789630587082}} |
*{{Citlib|szerző=Görföl Tibor|szerző2=|cím=Világvallások|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémiai|kötet=|év=2009|oldal=132|isbn=9789630587082}} |
||
*{{cite web|author= |title=A Báb (1819 - 1850) |url=http://www.bahai.hu/a-bahai-hit/a-bab/ |accessdate=2016-05-24 |publisher=Magyarországi Bahá’í Közösség|language=|work= |quote=}} |
|||
A lap 2016. május 24., 20:01-kori változata
A bábizmus Szejed Ali Mohamed Sirázi (1819 –1850) kereskedő követőinek (bábik) vallása. Mozgalma az iszlám megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az Iszna Asarijjának, a síizmus tizenkettes irányzatában a rejtőzködő tizenkettedik imámjához vezető Kapu ( Báb), valamint később, hogy ő az iszlám által várt al-Mahdí azaz a Megígért. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (pontja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában.
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita szúfit megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett Örökkévalóság reggelének (Szubh-i Azal azaz „azali bábik”) követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a Baháullát (Isten szépséges ragyogása) vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a bahái vallás próféta megalapítóját követte.
Források
- Görföl Tibor: Világvallások. Budapest: Akadémiai. 2009. 132. o. ISBN 9789630587082
- A Báb (1819 - 1850). Magyarországi Bahá’í Közösség. (Hozzáférés: 2016. május 24.)