„Orderic Vitalis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} '''Orderic Vitalis''' vagy más néven '''Ordericus Vitalis''' (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász törté…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is.
töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is.


Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.

Orderic nagy műveltésgű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.

==Részlet művéből==

{{Idézet2|Az angolok [[Hastingsi csata|minden szabadsága semmivé lett]]. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, [[Svend svéd király|Svendhez]], a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és [[Kanut]] fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a [[normannok]] hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s [[Komnénosz Izsák|Alexiosz]] konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető [[Guiscard Róbert]] minden erejével [[Dürrakhioni csata|küzdött]], ama [[VI. Mihály|Mihály]] érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.|Krónikások, krónikák, 119. old.}}

==Források==
* Krónikások, krónikák

A lap 2015. november 21., 22:18-kori változata

Orderic Vitalis vagy más néven Ordericus Vitalis (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász történetíró. Fő művei a Historia Ecclesiastica és a Gesta Normannorum Ducum.

Élete és működése

Orderic Odeleriusnak, Roger de Montgomery lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai Saint-Évroult-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta Cluny, Cambrai, Crowlend és Worcester apátságait, valamint 1119-ben részt vett a Reims-i zsinaton is.

Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette Jumieges-i Vilmos történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.

Orderic nagy műveltésgű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.

Részlet művéből

Az angolok minden szabadsága semmivé lett. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, Svendhez, a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és Kanut fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a normannok hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s Alexiosz konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető Guiscard Róbert minden erejével küzdött, ama Mihály érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.
– Krónikások, krónikák, 119. old.

Források

  • Krónikások, krónikák