„Orderic Vitalis” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} '''Orderic Vitalis''' vagy más néven '''Ordericus Vitalis''' (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász törté…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is. |
töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is. |
||
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette. |
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről. |
||
Orderic nagy műveltésgű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri. |
|||
==Részlet művéből== |
|||
{{Idézet2|Az angolok [[Hastingsi csata|minden szabadsága semmivé lett]]. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, [[Svend svéd király|Svendhez]], a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és [[Kanut]] fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a [[normannok]] hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s [[Komnénosz Izsák|Alexiosz]] konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető [[Guiscard Róbert]] minden erejével [[Dürrakhioni csata|küzdött]], ama [[VI. Mihály|Mihály]] érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.|Krónikások, krónikák, 119. old.}} |
|||
==Források== |
|||
* Krónikások, krónikák |
A lap 2015. november 21., 22:18-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Orderic Vitalis vagy más néven Ordericus Vitalis (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász történetíró. Fő művei a Historia Ecclesiastica és a Gesta Normannorum Ducum.
Élete és működése
Orderic Odeleriusnak, Roger de Montgomery lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai Saint-Évroult-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta Cluny, Cambrai, Crowlend és Worcester apátságait, valamint 1119-ben részt vett a Reims-i zsinaton is.
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette Jumieges-i Vilmos történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.
Orderic nagy műveltésgű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.
Részlet művéből
„ | Az angolok minden szabadsága semmivé lett. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, Svendhez, a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és Kanut fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a normannok hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s Alexiosz konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető Guiscard Róbert minden erejével küzdött, ama Mihály érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát. | ” |
– Krónikások, krónikák, 119. old. |
Források
- Krónikások, krónikák