„Fémrács” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a DEFAULTSORT AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A [[fém]]atomokat a kis [[ionizációs energia]], a kis [[elektronegativitás]] jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül. A fémek kristályosak, bennük leginkább háromféle rácsszerkezetben helyezkednek el a fématomok: lapközepes vagy laponcentrált kockarács, térközepes vagy térbencentrált és hatszöges kristályrácsban. |
A [[fém]]atomokat a kis [[ionizációs energia]], a kis [[elektronegativitás]] jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül. A fémek kristályosak, bennük leginkább háromféle rácsszerkezetben helyezkednek el a fématomok: lapközepes vagy laponcentrált kockarács, térközepes vagy térbencentrált és hatszöges kristályrácsban. |
||
== Tulajdonságai<ref>http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/183</ref> == |
|||
A '''fémes kötés''' elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a [[rácsenergia]], hogy standard állapotban [[szilárd halmazállapot]] jöjjön létre (kivéve a [[higany]]t). A rácsenergia az atomméret és a fématom „kompakt” voltának a függvénye. („Kompakt” az atom, ha viszonylag kis térfogatban sok elektron zsúfolódik össze. Főleg a d-mező fémei között találunk ilyen atomokat.) Ezért a nagyméretű atomokból felépülő alkálifémek olvadáspontja alacsony, ugyanakkor a d-mező egyes fémeié nagyon magas. |
A '''fémes kötés''' elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a [[rácsenergia]], hogy standard állapotban [[szilárd halmazállapot]] jöjjön létre (kivéve a [[higany]]t). A rácsenergia az atomméret és a fématom „kompakt” voltának a függvénye. („Kompakt” az atom, ha viszonylag kis térfogatban sok elektron zsúfolódik össze. Főleg a d-mező fémei között találunk ilyen atomokat.) Ezért a nagyméretű atomokból felépülő alkálifémek olvadáspontja alacsony, ugyanakkor a d-mező egyes fémeié nagyon magas. |
||
A fémekben az elektronok bármely [[hullámhossz]]úságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. |
A fémekben az elektronok bármely [[hullámhossz]]úságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. Megmunkálhatóságuk a rács típusától függ. Jól vezetik a hőt és az elektromosságot. A delokalizált elektronok mozgékonyak, [[elektromos feszültség|elektromos potenciálkülönbség]] hatására könnyen elmozdulnak. A fémek a legjobb [[elektromos vezető]]k (közülük is leginkább az [[ezüst]]). [[Elektromos vezetőképesség|Vezetőképességük]] a hőmérséklet növekedésével csökken. Ennek a magyarázata, hogy a hőmérséklet emelkedésével a rácspontokon lévő atomok erőteljesebben rezegnek a rácspontokban elfoglalt helyük körül, és így az elektronok áramlását jobban akadályozzák. |
||
== Típusai<ref>http://www.agr.unideb.hu/~agocs/informatics/09_h_prof_html/h_vrml/www.jag.mako.hu/Informatika/szakdolg/html/femkristaly.html</ref> == |
|||
=== lapon középpontos rács === |
|||
Az atomok a csúcsokban, valamint a lapok középpontjain helyezkednek el. Minden atomot 12 másik atom vesz körül, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedve. Jól megmunkálhatóak, kovácsolhatóak, nyújthatóak. Ilyenek például a [[Nemesfém (kémia)|nemesfémek]] |
|||
=== térben középpontos rács === |
|||
=== hatszöges rács === |
|||
== Fémrácsos anyagok == |
|||
== Egyéb rácstípusok == |
|||
* [[Atomrács]] |
|||
* [[Ionrács]] |
|||
* [[Molekularács]] |
|||
* [[Grafit|grafitrács]] |
|||
{{csonk-kém}} |
{{csonk-kém}} |
||
A lap 2015. április 13., 19:25-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fématomokat a kis ionizációs energia, a kis elektronegativitás jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül. A fémek kristályosak, bennük leginkább háromféle rácsszerkezetben helyezkednek el a fématomok: lapközepes vagy laponcentrált kockarács, térközepes vagy térbencentrált és hatszöges kristályrácsban.
Tulajdonságai[1]
A fémes kötés elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a rácsenergia, hogy standard állapotban szilárd halmazállapot jöjjön létre (kivéve a higanyt). A rácsenergia az atomméret és a fématom „kompakt” voltának a függvénye. („Kompakt” az atom, ha viszonylag kis térfogatban sok elektron zsúfolódik össze. Főleg a d-mező fémei között találunk ilyen atomokat.) Ezért a nagyméretű atomokból felépülő alkálifémek olvadáspontja alacsony, ugyanakkor a d-mező egyes fémeié nagyon magas.
A fémekben az elektronok bármely hullámhosszúságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. Megmunkálhatóságuk a rács típusától függ. Jól vezetik a hőt és az elektromosságot. A delokalizált elektronok mozgékonyak, elektromos potenciálkülönbség hatására könnyen elmozdulnak. A fémek a legjobb elektromos vezetők (közülük is leginkább az ezüst). Vezetőképességük a hőmérséklet növekedésével csökken. Ennek a magyarázata, hogy a hőmérséklet emelkedésével a rácspontokon lévő atomok erőteljesebben rezegnek a rácspontokban elfoglalt helyük körül, és így az elektronok áramlását jobban akadályozzák.
Típusai[2]
lapon középpontos rács
Az atomok a csúcsokban, valamint a lapok középpontjain helyezkednek el. Minden atomot 12 másik atom vesz körül, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedve. Jól megmunkálhatóak, kovácsolhatóak, nyújthatóak. Ilyenek például a nemesfémek