Magyar állampolgárság

A magyar állampolgárság születéssel, honosítással vagy visszahonosítással és családjogi tények alapján keletkezhet.

A magyar állampolgárság keletkezésének alapelveit az Alaptörvény G) cikke, míg részletes szabályait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (továbbiakban: Áptv.) állapítja meg.

A lakosság fogalmának alkotmányjogi értelmezése

• szűkebb értelemben a lakosságot a magyar állampolgárok alkotják, akiket tartózkodási helyüktől függetlenül sajátos jogi helyzet illet meg, a magyar állampolgárok az úgynevezett státuszjogokat élvezik.
• tágabb értelemben a lakosság kiegészül a magyar állampolgárok mellett a bevándoroltakkal és a menekültekkel, akik a Magyarországon tartózkodó külföldiek közül a lakcímnyilvántartás hatálya alatt állnak.

A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény (Áptv.) formai értelemben (a korábbiakkal megegyezően) az állampolgárok körébe való bekerülés módjának felsorolásával határozza meg: „Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. " [2. § (1) bek.]

Az állampolgárság szabályozásának elvei

• A leszármazás elve – (Magyarország a területi elvvel szemben, a vérségi elvet követi: az állampolgárság a felmenők állampolgársága alapján keletkezik.)
• Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között)
• Család egységének elve
• Diszkrecionalitás elve (a magyar állampolgárságról való döntés az állam sajátos, kizárólagos jogköre: a honosítás nem jár alanyi jogon, arról egyedileg dönt az állam.)
• Hontalanság kiküszöbölésének az elve
• Visszaható hatály tilalma (kivéve, ha kedvezőbb)

Állampolgárság keletkezése

Születéssel

• „Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke".
• A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.
• A gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére a magyar állampolgárságot a törvény vélelmezi: „Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

– a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét

– az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

Családjogi tények alapján

• az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy
• a teljes hatályú apai elismerés, vagy a szülők utólagos házasságkötése által.

Honosítással

Ezt öt feltételhez köti az Áptv.:

a) nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni (kiskorú tekintetében ettől el lehet térni, ha az állampolgárságot a szülővel együtt kéri, illetve azt a szülő már megszerezte),

b) a magyar jog szerinti büntetlen előélethez (a kérelmező magyar bíróság előtt büntetőeljárás alatt sem állhat),

c) magyarországi megélhetés és lakóhely biztosítottságához,

d) honosítása Magyarország köz- és nemzetbiztonságát nem sérti,

e) igazolja, hogy magyar nyelven alkotmányos alapismeretekből eredményes vizsgát tett, vagy azt, hogy ez alól a kötelezettség alól a törvény szerint mentesül.

Kedvezményes honosítással

Öt évre csökken a helyben lakás követelménye, a honosítás b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása esetén, , ha

• Magyarország területén született;
• kiskorúsága idején létesített Magyarországon lakóhelyet.

Három évre csökken a helyben lakás követelménye, a honosítás b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása esetén, ha

• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a másik fél halálával szűnt meg;
• kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
• magyar állampolgár fogadta örökbe; illetve
• Magyarországon menekült státuszú, vagy

• hontalan.

Nem szükséges a magyarországi lakhatás:

A magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy magyar származását valószínűsíti és magyar nyelvtudását igazolja, ha a honosítás b) és d) pontjában felsorolt feltételeknek megfelel, kedvezményesen honosítható.

Bizonyos esetekben a köztársasági elnök az állampolgársági ügyekért felelős miniszter javaslatára további kedvezményt adhat a honosítás tekintetében (ld. Áptv. 4. § (7) bek.)

Visszahonosítással

Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet, ha a honosítás b) és d) pontjainak feltételeit teljesíti, magyar nyelvtudását igazolja.

Nyilatkozattétel alapján

Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak. A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv állampolgársági bizonyítványt állít ki. A nyilatkozattevő magyar állampolgársága a nyilatkozattétel napjától keletkezik.

Házasságkötéssel

Jelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útja.

Kedvezményesen honosítható az, aki a honosítás b) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel, magyar nyelvtudását igazolja és

• 10 éve magyar állampolgárral él érvényes házasságban, vagy
• 5 éve magyar állampolgárral él érvényes házasságban és közös gyermekük született.

A magyar állampolgárság megszűnése

• Halálozás – ha az állampolgár meghal.
• Lemondás – a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja a külföldi állampolgárság megszerzésének valószínűségét, a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt. A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.
• Visszavonással – az állampolgárság visszavonása a születéssel keletkezett magyar állampolgárság esetén nem értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével szerezte meg; e körben jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése. A honosítás visszavonása időtartamhoz is kötött; a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt.

Az állampolgárság visszavonásáról a miniszter előterjesztésére alapján a köztársasági elnök dönt, és a döntést a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ténymegállapító határozata ellen bírói jogorvoslatra nyílik lehetőség.

Külső hivatkozások

• Magyarország Alaptörvénye
• A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
• Kukorelli István: Alkotmánytan. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. pp.115-133
• Trócsányi László-Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2013.

A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez - a jogtörténetben és jelenleg

A magyar állampolgárság fejlődéstörténete a kezdetektől a rendszerváltozásig

Az állampolgárság megszerzéséről a Magyar Köztársaság Helsinki Nagykövetségének honlapján