„A cappella” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csonk sablon |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
Az '''a cappella''' elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az [[olasz nyelv]]ből a [[16. század]]ban elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a [[Sixtus-kápolna]] karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a [[15. század]]ban alakult ki, csúcsát a [[16. század]] végén [[Giovanni Pierluigi da Palestrina|Palestrina]] műveiben érte el. Helyét a [[17. század]]ban a [[kantáta]] műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a [[klasszikus zene]], hanem [[könnyűzene]] megszólaltatására is alkalmas. |
Az '''a cappella''' elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az [[olasz nyelv]]ből a [[16. század]]ban elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a [[Sixtus-kápolna]] karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a [[15. század]]ban alakult ki, csúcsát a [[16. század]] végén [[Giovanni Pierluigi da Palestrina|Palestrina]] műveiben érte el. Helyét a [[17. század]]ban a [[kantáta]] műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a [[klasszikus zene]], hanem [[könnyűzene]] megszólaltatására is alkalmas. |
||
| 30. sor: | 29. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* Darvas Gábor: Zenei zseblexikon, második kiadás; Zeneműkiadó, [[Budapest]], [[1978]], ISBN 963-330-415-6 |
* Darvas Gábor: Zenei zseblexikon, második kiadás; Zeneműkiadó, [[Budapest]], [[1978]], ISBN 963-330-415-6 |
||
| ⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Acappella}} |
{{DEFAULTSORT:Acappella}} |
||
A lap 2014. január 9., 02:50-kori változata
Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből a 16. században elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a Sixtus-kápolna karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a 15. században alakult ki, csúcsát a 16. század végén Palestrina műveiben érte el. Helyét a 17. században a kantáta műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a klasszikus zene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas.
Nevezetes külföldi a cappella előadók
- Bobby McFerrin
- Die Prinzen
- Take 6
- King’s Singers
- Swingle Singers
- Manhattan Transfer
- New York Voices
- Lauluyhtye Rajaton
- Van Canto
- Mike Tompkins
Nevezetes magyar a cappella előadók
- Unicum Laude
- Four Fathers
- Fool Moon
- Bolyki Brothers
- Cotton Club Singers
- Vocal Gag Session
- Vivat Bacchus
- Nonstop
- Banchieri Énekegyüttes [1]
- Capella Silentium
Források
- Darvas Gábor: Zenei zseblexikon, második kiadás; Zeneműkiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-330-415-6
